Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a közös európai uniós mezőgazdasági politika átalakításának jelenleg zajló felülvizsgálata ne csökkentse a 2007-2013-as időszakra jóváhagyott uniós agrárköltségvet

EU-Magyarország

Forrás: www.fvm.hu

Gráf József Nem járulunk hozzá 2013-ig az uniós agrárköltségvetés csökkentéséhez Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a közös európai uniós mezőgazdasági politika átalakításának jelenleg zajló felülvizsgálata ne csökkentse a 2007-2013-as időszakra jóváhagyott uniós agrárköltségvetést - szögezte le Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter abban a vitában, amelyet az EU-tagországokból érkezett kollégáival hétfőn Brüsszelben folytatott a témában.

Keretek csökkentése

- Semmilyen körülmények között nem fogadunk el olyan megoldást, amely a jelenlegi költségvetési kereteket csökkentené - fogalmazott sajtótájékoztatóján a tárcavezető.
 

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság ősszel ismertette elképzeléseit az elmúlt évtizedben megkezdett reformok felülvizsgálatával kapcsolatban, és hamarosan bejelenti hivatalos javaslatait is. A mostani elképzelések szerint a végleges változatban év végén állapodhatnak meg a tagországok szakminiszterei.
 
Mint Gráf József elmondta, ismét hangoztatták annak fontosságát, hogy ne mindent "felforgató" reformokról legyen szó, hanem módosításokról.
 
Még nagyon eltérő a tagországok álláspontja a részkérdésekről - vonta meg a hétfői vita mérlegét a magyar miniszter.
 

Magyar kérdések

A magyar részről kiemelt kérdések közé sorolta az említett probléma mellett az uniós támogatások körében tervezett - véglegesen még nem számszerűsített - alsó és felső korlátok meghatározását, amellyel hazánk szintén nem ért egyet. Kifejtette: a Magyarországon kialakult gazdasági szerkezet nagyjából egészséges, "megfelelő arányban vannak kicsik, közepesek és nagyok, valamint egymásra utaltak". A javasolt rendszer ezt a struktúrát megbontaná, ráadásul diszkriminatív is lenne - vélte Gráf József.
 
Hozzátette, hogy az uniós tagállamok nagyobb része egyelőre elutasította ezt a felvetést.
 
Az ülésen a miniszter arról is beszélt, hogy az új tagországok számára a csatlakozás idején vonzó volt, hogy az uniós rendszerben működik egy biztonsági háló, benne az intervenciós rendszer, amely nagy túltermelési válságok esetén lehetővé tette, hogy a termelők ne menjenek tönkre. A mostani célok között szerepel az intervenciós rendszerek folyamatos leépítése is, amit Magyarország ugyancsak nem tud elfogadni.
 
- A kukoricaintervenciós rendszer leépítésének másolása egy az egyben a többi terményre ... nem megfelelő, ... mert például az olyan stratégiai termékek, mint a kenyéralapanyag búza nagyobb figyelmet, a piaci zavarok pontosabb szabályozását igénylik - emelte ki Gráf József.
 
Fontosnak tartotta azt is, hogy az unióban működjön olyan agráralap, amely a nagyon súlyos állatbetegségek esetében a termelés-és jövedelemkiesést kompenzálhatná. Szükség van szerinte egy kockázati alapra is, amely például a zöldség-gyümölcs ágazatot ért károk vagy hirtelen ellátási többlet esetén lenne igénybe vehető.
 
Szó volt a felülvizsgálat keretében az uniós tejkvótarendszer 2015-re tervezett kifutásáról is. Magyarországot ez kevésbé érinti, mert jelenleg sem használja ki kvótáját - emlékeztetett Gráf József.
 
Több delegáció fontosnak tartotta ugyanakkor az óvatosságot e területen, egyebek közt azt helyezve reflektorfénybe, hogy vannak olyan kistérségek, ahol az egyetlen megélhetési módot kizárólag a tejtermelés jelenti, és annak piaci alapokra helyezése veszélybe sodorhatná az egész helyi közösséget.