Megsértette Magyarország a „házi pálinkafőzés” adómentessé tételével az uniós jogszabályokat – derül ki az Európai Bíróság ma kihirdetett ítéletéből. A testület megállapítása szerint Magyarország kötelezettségszegést követett el, amikor a házilag készített és bérfőzetett párlatokra adómentességet biztosított. A döntés nyomán vissza kell állítanunk az 50 százalékos korábbi maximális adókedvezményt a bérfőzetett párlatokra, de egyes vélemények szerint a házi főzésnél kisebb mennyiségekre akár maradhat az adómentesség. Viszont ezután elvileg bármilyen kedvezményt csak gyümölcstermelők vehetnének igénybe az eddig preferált "gyümölcstulajdonosok" helyett. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter "felháborító provokációnak" nevezte a bírósági döntést, az NGM jóval visszafogottabban reagált.
Eközben a nemzetgazdasági tárca jóval mésékeltebb nyilatkozatott tett. A minisztérium úgy foglalt állást, hogy a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a kulturális örökségünk része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához. Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is.
A minisztérium szerint a helyi gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni. A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett, és az a célja, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzés - fogalmazott az NGM.Mint az agrarszektor.hu korábban beszámolt róla, a „szabad pálinkafőzés” nem csak szabályozási és uniós szempontból okozott gondokat az elmúlt években. Sokan ugyanis – ellentétben a minisztériumok állításaival - az adómentes státus mögé bújva, feketén a piacra dobták párlataikat, holott azok a szabályozás szerint nem kerülhettek volna kereskedelmi forgalomba. Egyes szeszipari vélemények szerint a fekete pálinkaforgalmazás elképesztő méreteket öltött 2013-2014-re.
Mindenesetre bármely szabályozási korrekcióra nézve további nagyon lényeges momentum lehet, hogy az 50 százalékos adókedvezményt vagy akár a kisebb mennyiséghez kötött, házi adómentességet ezután csak gyümölcstermelők vehetnék igénybe – legalábbis a bírósági döntés olvasata szerint. Most viszont a gyümölcstulajdonosok a kedvezményezettek, vagyis lényegében bármely magyar állampolgár élhetett az eddigi adómentes lehetőséggel, ha gyümölcsöt vásárolt. Drasztikus szigorítást jelentene tehát, ha a kedvezmények mostantól csak gyümölcstermelőkre vonatkoznának, és szakértők szerint ez jelentené a „pálinka szabadságharc” valódi végét is.
"A brüsszeli bürokraták újabb felháborító provokációja az Európai Bíróság ítélete, amelyben Magyarország pálinkaügyekben elfoglalt álláspontját bírálják" - jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapesten rendkívüli sajtótájékoztatón azután, hogy az Európai Unió bírósága csütörtökön közzétett ítéletében kimondta: ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentessége. Fazekas Sándor kiemelte: a magyar pálinka hungarikum, és a kormány megtalálja a jogi megoldást, hogy megvédje a pálinkafőzés értékes hagyományát, és a magyar pálinka továbbra is szabadon főzhető legyen.
Az Európai Bíróság viszont úgy foglalt állást, hogy valamely nemzeti hagyomány önmagában nem mentesíthet egy tagállamot uniós jogból eredő kötelezettségei alól és e szempontból nem lehet hivatkozni más tagállamok gyakorlatára sem. Ennek alapján a testület az Európai Bizottság keresetét megalapozottnak találta. A szó szerinti ítélet úgy fogalmaz: „ Magyarország a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten 10 hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra az etilalkoholra vonatkozó általános nemzeti jövedékiadó mérték 50 százalékánál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó mértéket alkalmazhat. A kedvezményes adómérték évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt”.
Szakértők szerint a bírósági döntésből az következik, hogy a bérfőzetésnél vissza kell állítani az 50 százalékos adókedvezményt az eddigi adómentesség helyett. A jövedéki adó mértéke száz liter, egy hektoliterfokos párlatra nézve ma 333 385 forint. Egy hektoliterfok egy liter, száz térfogat-százalékos alkoholnak felel meg, amelynek adója 3334 forint. Egy liter száz térfogatszázalékos párlat viszont például két liter, 50 fokossal egyenértékű, így egy 50 fokos bérfőzetett pálinka adója literenként 1667 forint, az 50 százalékos kedvezménnyel pedig 833 forint lehet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az adómentes helyzethez képest a bérfőzdékben ennyivel kellene többet fizetni az adóemelés miatt.
A bírósági ítéletből az is kiolvasható, hogy az 50 százalékos kedvezményt csak a bérfőzdéknek átadott gyümölcsből készített párlatokra lehet alkalmazni a mai „nulla kulcs” helyett, így a házilag előállított „pálinkák” nem hogy adómentességet, de még 50 százalékos kedvezményt sem kaphatnának. Az otthoni párlatokra viszont Magyarország valójában nem „nulla kulcsot”, hanem adómentességet vezetett be, és ez más jogi megítélés alá eshet – vélik szakértők
Ebből kiindulva nem kizárt, hogy a házi párlatoknál hosszabb távon mégis meg lehetne tartani az adómentességet, de ehhez Magyarországnak 50 literről kisebbre – egyes vélemények szerint 20-30 literre – kellene csökkentenie az adó nélkül főzhető, otthoni fogyasztású mennyiséget, ahogy ez más uniós tagállamok gyakorlatára is jellemző. Emellett megfelelő ellenőrzési rendszert is ki kellene építeni a szinte kontroll nélküli, jelenlegi állapot helyett. (Kérdés, hogy ez esetben milyen adóteher vonatkozna a bérfőzdékben előállított, nem kereskedelmi mennyiségekre).
Az EU úgy döntött, hogy adókötelessé kell tenni Magyarországon a pálinkafőzést 50 liter alatt is - reagált a bírósági döntésre a Nemzetgazdasági Minisztérium. A döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai az Unió engedte kereteken belül tovább élhessenek hazánkban - fogalmaz a tárca.
Az Európai Bizottság 2013. március 11-én fordult az Európai Bírósághoz amiatt, hogy Magyarország 2010-től jövedékiadó-mentességet biztosított a bérfőzetett vagy otthon készített „házi pálinkára” 50 liter 86 térfogat-százalékos éves mennyiségig. A bizottság azért vitte a bíróság elé az ügyet, mert a korábban megindított kötelezettségszegési eljárásban Magyarország nem vonta vissza az adómentességet biztosító szabályozást.
Az Európai Bizottság bírósági keresetében is azt állította, hogy a magyar jövedéki adóról szóló törvény „szabad pálinkafőzésre” vonatkozó részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. A bizottság álláspontja szerint „a gyümölcspárlat szabad előállításához való jog” nem védett alapjog az uniós jogrendben. Magyarország az érvényes uniós szabályozás szerint teljes adómentesség helyett legfeljebb olyan kedvezményeket alkalmazhat, amelyek nem haladják meg a nemzeti adókulcs 50 százalékát. Ezt is csak abban az esetben, ha a gyümölcstermesztő háztartások gyümölcseiket 10 hektoliternél több etilalkoholt előállító szeszfőzdéknek adják át. (2010 óta viszont Magyarországon nem csak gyümölcstermesztők, hanem minden gyümölcstulajdonos főzethet pálinkát, illetve főzhet maga is otthon párlatot).
Magyarország az eljárások során azzal védekezett, hogy a „pálinkakészítés” hagyományos tevékenység nálunk. Emellett a jövedéki adó alól mentes kis mennyiségű párlatok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, mivel csak háztartási szintű személyes fogyasztásra szolgálhatnak. A magyar álláspont szerint ebből az következik, hogy az ilyen adómentesség nem befolyásolja a piacot. Ráadásul több más uniós tagállam is alkalmaz hagyományosan adómentességet a magánszemélyek által előállított, kis mennyiségű alkoholra - érveltünk a bírósági eljárás során.
Forrás: agrárszektor
