Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a sertésvágások száma közel 25 százalékkal csökkent a múlt évihez képest, és 30 százalékkal kevesebb magyar sertést vásároltak fel a vágóhidak.

Jelenleg nettó 290-300 forintot adnak egy kiló élő sertésért, szemben a 2009-es májusi 420 forinttal. Lengyel Lóránt németkéri termelő hangsúlyozta, ez az ár a nagytermelőkre vonatkozik, akik nagy tételben, kiváló minőségű sertést (55 százalék feletti a húskihozatal) tudnak biztosítani a feldolgozók felé.

A hiányzó sertéshúst főként Hollandiából, Dániából pótolják a hazai húsipari cégek. Az említett országokból a magyarnál is olcsóbb áron érkezik az alapanyag. Lengyel Lóránt szerint alacsonyabb költségekkel (adó, járulék, illetékek) és magasabb támogatással dolgoznak a dán gazdák.

Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója szerint kilónként 40 forintot buknak jelenleg a sertéstartáson. Spórolni sok mindenen már nem tudnak, hiszen a termelési költség hatvan százalékát a takarmány teszi ki, aminek jelentősen megugrott az ára. Az árpa tonnájáért 50, a búzáért 55, a kukoricáért pedig közel 60 ezer forintot kérnek.

A laikus erre azt kérdezné, ha ráfizetéses, akkor miért csinálják? A válasz Soltész Gyula szerint egyszerű, felépítettek egy korszerű üzemet, hitelt, támogatást kaptak, embereket foglalkoztatnak, hosszú távra terveztek. Családok megélhetése függ tőlük, nem lehet hol abbahagyni, hol folytatni a munkát.

– A termelési folyamatokat úgy kezeljük, hogy az év közbeni hullámvölgyeket ki tudjuk védeni – mondta Soltész Gyula. Az viszont a termelők szemét szúrja, hogy miközben tőlük egyre olcsóbb áron veszik át a minőségi sertést, addig az árak mérséklődése a boltokban nem tükröződik.

A húsboltosok két tűz között vannak, egyrészt a termelőknek, másrészt a vásárlóknak is szeretnének megfelelni, mondta több általunk megkérdezett vállalkozó.

– Évek óta ugyanattól a termelőtől vesszük a sertést, így pontosan tudjuk, hogy kiváló alapanyagra számíthatunk. Csak úgy tudunk versenyezni a multikkal, hogy mindig friss és minőségi árut kínálunk – mondta lapunknak egy kereskedő. – Régen vidéken mindenki disznót tartott ma már ez nem jellemző. És az is megváltozott, hogy nem kilóban, hanem szeletben kérik inkább az emberek a húst – tette hozzá.

Hús helyett gyakran tésztát esznek az emberek

A statisztikai adatok azt mutatják, visszaesett a húsfogyasztás hazánkban. Ennek nem egészségügyi oka van, hanem anyagi. Egy átlagos család marhahúst egy hónapban egyszer vásárol (a comb kilója 2100 forint), sertés helyett pedig sokan csirkét (annak is az olcsóbb részét, far-hátat, szárnyat, nyakat) vásárolnak. Az általunk megkérdezettek azt mondták, úgy spórolnak leginkább, hogy hús helyett gyakrabban esznek tésztát túróval, káposztával, krumplival vagy édes (mák, dió, lekvár) feltéttel kombinálva.