CSIBA Faipari Szolgáltató Kft., hulladékkezelés

Mezőgazdasági hulladékkezelés EU-s irányelvek alapján.

Forrás: Agrárágazat

A CSIBA Faipari Szolgáltató Kft. 1992-ben alakult kőszegi székhellyel. A cég kezdetben faipari használtgép forgalmazással foglalkozott, később azonban az új gépek értékesítése nyert teret a cég tevékenységében.

A CSIBA Faipari Szolgáltató Kft. 1992-ben alakult kőszegi székhellyel. A cég kezdetben faipari használtgép forgalmazással foglalkozott, később azonban az új gépek értékesítése nyert teret a cég tevékenységében.

Az évek során a CSIBA Kft. az egyedülálló gépparkra alapozva, alacsony árrés alkalmazásával, illetve a széleskörű választék folyamatos biztosításával az egyik legnagyobb magyarországi faipari gépforgalmazó céggé vált. A cég munkatársai a kereskedelmi tevékenységen túl szaktanácsadást, tervezést, egyedi feladatok megoldását elvégezve állnak az ügyfelek rendelkezésére. A Csiba Kft. a faipar bármely területén felmerülő problémára tud megoldást kínálni a rönkfeldolgozástól kezdve a felületkezelésig, legyen az gépi, technológiai, avagy tervezési feladat. A cég szakmai széleskörűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az előbb említett tevékenységeken túl a faiparhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások is bővítik a Csiba Kft. repertoárját. Így, az utóbbi évek globális problémájaként felmerülő hulladékkezelést, -gazdálkodást, és a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket a cég kiemelten kezeli.

A mezőgazdaságban és a háztartásokban keletkező temérdek „hulladék”, valamint a fűrész-, és asztalosipari üzemek maradékfa hegyei, a különféle eldobható és használhatatlanná vált, összetört raklapok, csomagolóeszközök és mindenféle bontási fahulladékok megfelelő kezeléssel egy új termelési folyamat értékes nyersanyagai. Ezen felismerés már nem annyira újkeletű, viszont annál inkább időszerű! Amikor lassan a Föld fosszilis energiahordozóinak vésztartalékait emésztjük fel, ráadásul ezek árai lassan a csillagos égbe szöknek, akkor erről a témáról már nem elég a kerekasztal mellett egy jóízűt beszélgetni, hanem cselekedni kell!

A keletkező „hulladékok” kezelésére több alternatíva is létezik. A legegyszerűbb hasznosítási lehetőségek a következők:

· Direkt tüzelés (a „hulladék” hőenergiaként történő hasznosítása)

· Homogenizálás, azaz apríték képzés (a keletkezett apríték eltüzelésével hőenergiához jutunk, vagy villamos energiát termelhetünk, ill. a farostlemez és forgácslap-gyártás kiinduló alapanyagát kapjuk)

· Tömörítés, azaz brikettálás vagy pellettálás (a kisebb méretű fűrészpor, faforgács, terményhulladék, energiafű, papír, műanyag, stb. ragasztóanyag nélküli összepréselése, melynek előnyei a jelentősen kisebb tárolási helyigényben, és az eltüzeléskor észlelhető rendkívül magas fűtőértékben jelentkeznek)

A három lehetőség közül utóbbiak a mezőgazdaságban keletkező hulladékok hasznosítására - szecskázás után - is kiválóan alkalmazhatók.

A brikett jellemzői és egyben előnyei:

· nagy fűtőérték

· alacsony nedvességtartalom

· nagy energiasűrűség

· kis hamutartalom

· közepes árfekvés

· könnyű kezelhetőség és tárolhatóság.

A szén és a brikett égetésénél felszabaduló hamuban található oxidok mennyiségének összehasonlítása:

A Csiba Kft. által kínált brikettprések dugattyús kialakításúak. Az alternáló mozgást végző dugattyú a munkaütemben kompressziót hoz létre, ill. elvégzi a brikett kitolását a préscsatornából. A brikettálóban felhasznált alapanyag nedvességtartalmának 15% alatt, a leggyakoribb frakcióméretnek 0,5-1,5 mm között kell lennie. 6 mm fölötti méretű frakció a teljes anyag max. 10-15%-a lehet. A tömörítési viszonyszám frakcióeloszlás és az alapanyag függvénye. A dugattyús préssel előállított brikett 1,2-1,3 g/cm³ sűrűség mellett mutat kellő állékonyságot. Amennyiben újra nedvességet kap, alkotó-elemeire esik szét, tehát benne csak az alakváltozással összefüggő súrlódásos kötések hatnak. Ezen berendezéseken feldolgozott faforgácsból, fűrészporból és biomasszából készült brikett átmérője 30, 50 és 65 mm, hossza 40-60 mm. Ez a brikett nem tartalmaz kötőanyagot, a tömörítési teljesítményt az anyag ellenállásán keresztül a hengeres présbélyeg nyomásával érik el. A brikettáló présgépek, teljesítménytől (25-50-70-100-150-200-400 kg/h) függően három különböző alapanyagtároló tartály kapacitással (1-2-3 m³) készülhetnek. A tartály szintérzékelővel van ellátva, mely érzékeli az alapanyag mennyiségét. Abban az esetben, ha kiürül a tartály, leállítja a prés működését, ha viszont utántöltés történt, újra indítja a működést. A préselési erő állítása a PLC vezérlésnek köszönhetően automatikusan történik.

A hulladékhasznosítás egy másik lehetséges formája a pellettüzelés. A pellet egy olyan tüzelőanyag, melyet a fafeldolgozás során keletkezett fűrészporból, faforgácsból és különböző fahulladékból, esetlegesen terményhulladékból, energiafűből állítanak elő. Legáltalánosabban 6-8 mm átmérőjű és 20-40 mm hosszúságú, préselt, henger alakú „brikett”. Átmérőjének mérettartománya 4 és 40 mm között van. Teljesen környezetbarát és elégetésével nem történik káros anyagkibocsátás. 1 m³ pellet tömege kb. 650 kg és 3.250 kWh energia előállítására alkalmas.

A pellet szó hazánkban elsősorban a mezőgazdaságból ismert, ugyanis pelletálással legfőképpen állati takarmányokat állítanak elő (pl. nyúltáp), vagy valamilyen vegyipari célra hasznosulnak. A pellet gyártásánál az eljárás hasonló, mint a brikettálás esetén, de azért vannak kisebb különbségek.

Az előaprított (szemcsenagyság max. 4-5 mm) alapanyag felülről kerül beadagolásra és a préstérben található matricán anyagszőnyeget képez. A matrica nem más, mint egy henger sok lyukkal, azaz a préscsatornákkal. Ezekbe préselik bele a bordás palástú Koller görgők az anyagot. A Koller görgők száma a pelletáló prés átmérőjével és egyben kapacitásával (1-5 t/h) egyenesen arányos, így létezik 3-4-5 görgős kialakítású prés is. A préscsatornán átpréselt anyagot a matrica alatt található kések vágják a kívánt hosszra, melyet a fordulatszám szabályozásával lehet biztosítani. A pellet kivezetése oldalirányba történik és így közvetlenül csomagolható.

Az Európai Uniós, megújuló energiaforrásokra vonatkozó direktívák szorításában minden érintettnek el kell gondolkoznia azon, hogy mikortól és milyen formában kíván ezen előírásoknak megfelelni. Aki időben felismeri az energiaszektor ezen területében rejlő, ez idáig kihasználatlan üzleti lehetőséget, az ELŐNY-höz jut versenytársaival szemben!

CSIBA KFT