1

Bevezetés

A modern társadalom figyelme egyre jobban a környezetvédelem és az egészséges élelem előállítására irányul, így döntően befolyásolja a növényvédelmi kutatásokat is. A ma is használatos növényvédő szerek, így a rovarölőszerek között is számos rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek egyre nehezebben felelnek meg a kor követelményeinek a toxicitás, dózis, a hasznos élő szervezetekre és vízivilágra való hatás területén.

A DuPont kutatás és fejlesztés legújabb eredménye az indoxacarb /kódjelzés: DPX-MP-062/ hatóanyag, amely egy teljesen új hatóanyag csoport elsőként engedélyezett tagja. Hatásmechanizmusa teljesen eltérő az eddig ismert hatóanyagoktól, mivel az érzékeny fajok nátrium-csatornáját blokkolja. A szelektivitás alapja a rovarokon belül is eltérő nátrium-csatorna és eltérő enzimrendszerekben rejlik. A készítmény /Steward 30 DF, Avaunt 150 SC/ gyomor és érintő méregként is hatásos, a bőrön át is felszívódik. A tünetek is sajátságosak: a kezelt rovarok a teljes ingerhiány miatt paralizisbe esnek. A kezelést követően 2-4 órán belül táplálkozásuk leáll. A teljes pusztulásuk 24-48 óra múlva következik be.

Alacsony a felhasználási dózis, 30-60 gramm aktív hatóanyag hektáronként, amely nem mosódik le a talajba, gyorsan bomlik és nem hagy káros maradékot a növényben- kiegészülve az igen kedvező toxicitással, eredményezi a rövid élelmezésegészségügyi várakozási időt /alma 7 nap, csemegeszőlő 3 nap, zöldségek Nyugat-Európában 1-3 nap/.

Irodalmi áttekintés

A DPX-MP062{Indeno{1,2-e}{1,3,4}oxadiazine-4a-carboxyl-acid,7-chloro-2,5-dihydro-{{(methoxycarbonyl){(4-triflouromethoxy)phenyl}amino}carbonyl}-methylester hatóanyag magas hatékonyságot mutat a lepidopterák ellen 12,5-70 g/ha aktív dózisban (HARDER et al.,1996). Az éveken keresztül végzett kísérletek eredményei, majd a gyakorlati tapasztalatok is igazolják, hogy a hatóanyag kiválóan pusztítja a Heliothis, Helicoverpa, Spodoptera, Plutella, Trichoplusia, Lobesia, Cydia fajokat és sok más lepke kártevőt számos növényi kultúrában, mint gyapot, zöldség és gyümölcs.

A termék mindamellett, hogy hatékony e kártevők ellen, megkíméli a hasznos élő szervezeteket, mint ragadozó rovarok, atkák és a beporzó rovarok.

A hatóanyag teljesen új hatásmechanizmusú: az érzékeny Lepidoptera fajok enzimrendszere számukra toxikus metabolitot produkál nagyon gyorsan, amely blokkolja a rovar nátrium-csatornáját (WING et al.,1998.). Más rovaroknál például bogarak vagy a szívó kártevők esetén szintén képződik toxikus metabolit, de olyan lassan és olyan kis mértékben, hogy a készítmény nem hatékony ellenük (WING et al., 2000). A készítmény egyedisége, hogy az érzékeny fajok az emésztés során bioaktiválják a hatóanyagot, vagyis a metabolizmus során toxikus metabolit keletkezik. Ennek koncentrációja rohamosan növekszik az emésztés során (WING et al.1988).

A készítmény a Lepidoptérák lárváján kívül a tojásokra is hat, de kisebb mértékben. A Spodoptera littoralis lárváit látványosan pusztította, az adult egyedek sokkal kevésbé voltak érzékenyek a táplálkozás során felvett hatóanyagra, míg a kontakthatást nem is lehetett mérni (PLUSCHKELL et al., 1998). A készítmény jelentős reziduális hatást mutatott a S. littoralis lárváin alacsony dózis estén is 50 %-os mortalitást okozott 21 nappal a kezelés után (PLUSCHKELL et al., 1998). Ha a S. littoralis L3-as lárváit a készítménnyel kezelt levelekkel etették, majd a leveleket kicserélték kezeletlenre, a lárvák mortalitása mégis nőtt - jelezve, hogy az emésztés során végbement bioaktivizáció által okozott toxicitás visszafordíthatatlan (PLUSCHKELL et al., 1998).

Magyarországon szőlőben a Lobesia botrana és Eupoecilia ambiguella, almában Cydia molesta és Laspeyresia pomonella ellen kapott engedélyt. A kísérletek alapján alacsony dózisban 37,5- 51 g/ha aktív hatóanyagot alkalmazva kiváló hatékonyságot mutat e kártevők ellen. A permetezést előrejelzésre alapozva kell végezni úgy, hogy a kezelés a lárva keléskor történjen (MOLNÁR et al., 2000/a).

A készítményt nem károsította a Typhlodromus pyri, Zetzellia mali és a Stethorus punctillum ragadozó fajokat (MOLNÁR et al., 2000/b).

Vizsgálatainkban az indoxacarb hatását vizsgáltuk a Helicoverpa armigera és az Ostrinia nubilalis lárvák esetében csemegekukorica kultúrában. A készítmény hatékonysága függ a fedettségtől, mivel a készítmény kontakthatású. Így fontos a kijuttatási technológia. Több féle kijuttatási technológia ismert : a permetezőgépek mellett alkalmaznak légi kijuttatást és öntözővízzel egymenetben a Pivot rendszerű öntözőberendezéssel is ki lehet juttatni a készítményeket, úgynevezett „insectigation" technológiával. Az öntözővízzel együtt való kijuttatást már a hazai irodalom is tárgyalta. A csemegekukoricában ezzel a technológiával jó hatékonyságot értek el az Ostrinia nubilalis ellen (FROMMER és MOLNÁR, 1989). A kijuttatás technológiája nemcsak a készítmény hatékonysága miatt, hanem a kijuttatás gazdaságossága tekintetében is vizsgálandó. A chemigation és a hagyományos technológiák költségeinek elemzését és azok összehasonlítását több kutató vizsgálta (THREADGILL. 1980; SMITTLE, 1981; GASCHO és HOOK, 1984).

Anyag és módszer

A kísérleteket 1999 és 2001-ben végeztük a debreceni löszháthoz tartozó Balmazújváros körzetében. A kísérletben az indoxakarb hatóanyagot két dózisban (37,5 és 51 aktív g/ha) használtuk. A kijuttatást két technológiával légikijuttatás és „insectigation" módszerrel végeztük. A kártevők rajzását szexferomon csapdás (Ostrinia) és fénycsapdás (Helicoverpa) előrejelzéssel figyeltük. A kijuttatásnál a kártevők rajzása mellett a csemegekukorica fenológiai fejlettségét is figyelembe vettük. A korai rajzásnál, amikor még a kukorica címerhányás előtt volt, nem permeteztünk. A kísérleteket csemegekukoricán végeztük (Zea mays convar. saccharata) Boston, Rs-15, Supersweet hibrideken.

A légi kijuttatást KA-26 helikopter végezte Tee-jet D6-45-ös szórófejjel, 3 m-es repülési magassággal, 70 km/órás sebességgel és 60 l/ha-os permetlé mennyiséggel. A kísérleti parcellák mérete 5 ha volt, ismétlések száma 2. Az öntöző vizzel való kijuttatás a „Pivot linear" öntöző berendezéssel történt. A használt víznorma 3,2 mm/ha volt, a nagy vízmennyiség miatt a törzsoldathoz hektáronként 3 l napraforgó olajat adtunk tapadás elősegítése céljából. A parcellák mérete 5-8 ha volt.

A kijuttatás a címerhányáskor történt a károsítók lárváinak L1-L3-as fejlettségénél. Az értékelés a kezelés után 3-7, 10 nappal és a betakarítás előtt történt.

A kezeletlen kontroll parcellák mellett évente más standard kontrollhoz is hasonlítottuk a StewardÒ hatékonyságát (teflubenzuron, zeta-cipermetrin).

Az értékelések a Zoocid vizsgálati módszer alapján történtek az értékeléskor 4x100 növény vizsgálata alapján. Az alapadatokból fertőzöttségi %, illetve a fertőzöttség a kontroll %.ában mutatók kiszámítása történt. A hatékonyság-számítás Abbott képlettel történt. A fitotoxicitás parcellánként 2x100 növény bonitálásának alapján lett meghatározva.

Az öntözéses technológia kivitelezése során vizsgáltuk, hogy a hatóanyag hogyan oszlik el a növényen, milyen fedettséget biztosít. A törzsoldathoz adott olajban Hostasol Gelb fluoreszencein festéket oldottunk fel 0.1%-os oldatban. A permetlé beszáradása után sötétben UV lámpa segítségével 366-os lágyabb és 245-ös keményebb UV hullámhosszúságú fénnyel vizsgáltuk a növényzet permetlé fedettségét.

A kísérletek a légi és az öntözővízzel való kijuttatás esetében is, a kijuttató eszközök mérete miatt üzemi méretű parcellákon történt (5-10 ha). Így módunkban ált összehasonlítani a kijuttatási technológiák fajlagos költségeit, gazdaságosságát. Az insectigation technológia esetén a költségek részletes kimutatását végeztük el, amelyeket 2001 évi árakon számoltunk a tényleges üzemi költségeknek megfelelően. A repülőgépes növényvédelem költségét, mint szolgáltatást kalkuláltuk, amely a repülőgépes szolgáltatás díjából és a szolgáltatást igénybevevőnek felmerülő kiszolgálási költségből tevődik össze.

Eredmények és következtetések

A kísérletek mutatják, hogy a készítmény hatékony az Ostrinia nubilalis és a Helicoverpa armigera ellen. A hatékonysági mutatók alacsonyabbak a más kultúrában mutatott értékeknél, ami a kártevők rejtőzködő életmódjából következő kisebb permetlé fedettséggel és kitettséggel magyarázható, de ezek a hatékonysági mutatók kiválónak minősíthetők e kártevők ellen csemegekukoricában. A Steward 30 DF hatékonysága a kísérletekben felülmúlta a standard készítmények hatékonyságát a kukoricamoly és gyapottok bagolylepke ellen (2., 5. táblázat).

A gyapottok bagolylepke ellen a hatékonyság alacsonyabb fokú, mint a kukoricamoly ellen.

Mindkét kártevő ellen a 170 g/ha-os dózis hatékonyabb, mint a 125 g/ha-os dózis. A készítmény hatáskifejtéséhez idő kell, mivel a táplálkozás során a bioaktivációval a toxikus metabolit koncentrációja rohamosan nő. Ezért a 7 nappal a kijuttatás utáni hatékonyság sokkal magasabb, mint a 3 nappal a kijuttatás után mutatkozó hatékonyság (2., 3., és 6. táblázat). Ezt igazolja WING et al. (1988). vizsgálata is.

A fedettség fontosságát mutatja, hogy a szinte teljes fedettséget biztosító öntözővízzel történő kijuttatás esetén a hatékonyság mindkét kártevő esetén magasabb, mint az alacsony lémennyiséggel történő légi kijuttatás esetén (2., 3., 4., 5., és 6. táblázat).

Az UV fényben megtaláltuk a készítmény részecskéit a virágzaton. Az öntözővizes kijuttatás hatására a szemcsék behatoltak a címer virágzatba, a levelek színén minden levél szinten találtunk vegyszer szemcséket, valamint a száron is. Az olaj segítette a megtapadást. Az öntözővíz egy része a talajra és a gyomokra került ahol szintén találtunk vegyszer szemcséket. A vegyszer szemcsék olyan alsó leveleken is megjelentek ahová a légi kijuttatás esetén az alacsony permetlé mennyiség miatt nem vagy csak igen kis mértékben kerülnek. A tábla szélétől elsodródás minimális az öntözővizes kijuttatás esetén, a nagy cseppméretek miatt. Az egyes leveleken a szemcsék eloszlása egyenetlen volt.

Az öntözővizes kijuttatásban a Steward 30 DF hatékonyabbnak bizonyult mindkét kártevő ellen a légi kijuttatással szemben. Ez a jobb fedettség mellett a készítmény tulajdonságainak is köszönhető, mivel ha a lárvák kezelt levélből már ettek, de utána kezeletlen területre távoztak, az emésztés során bioaktiválódott készítmény visszafordíthatatlanul károsítja őket. Ez egybevág PLUSCHKELL et al. (1998) megfigyelésével.

Modellkísérletben 4 ismétlésben kukoricát fertőztünk Helicoverpa L1-L2-es lárvákkal, majd a parcellákat kezeltük Steward 30 DF háromféle dózisával (85 g, 125 g és 170 g/ha). A kezeléseket minden egyes dózisnál háromféle permetlémennyiséggel juttattuk ki (500 l, 5000 l és 10000 l/ha). Kukoricánál a hatékonyság csak a dózistól függött, a permetlé mennyisége szignifikánsan nem befolyásolta a hatékonyságot. Ez a kísérlet bizonyította, hogy ez a technológia hatékony a Helicoverpa ellen. Az eredményeket a 7. sz. ábrán foglaltuk össze.

A hatékonysági vizsgálatokon túl megállapítottuk az inszekticid kijuttatásának költségeit chemigation technológia és repülőgépes növényvédelem alkalmazása esetén. Az öntözőberendezés munkaszélessége 815 m. Az öntözőgép 1,6 m/min sebességgel haladva 4200 l/min vízkijuttatással 7,66 perc alatt öntözött be 1 hektár területet. Az öntözőgép megvásárlásakor a vegyszeradagoló berendezést mint az öntözőgép tartozékát vásárolták meg, így a chemigation technológia alkalmazása nem jelentett külön költséget. Az öntözés végrehajtását egy fő egy traktorral képes maradéktalanul végrehajtani. Az öntözővíz hidránsokon keresztül- az öntözéshez szükséges nyomáson - jut az öntözőberendezésbe, amelyért a felhasználó vízdíjat fizet. Az öntözőberendezést diesel motor meghajtással mozog a táblán. Az öntöző berendezés fix költsége 766 Ft/ha, a hektáronként felhasznált gázolaj, vízdíj és étolaj valamint a kiszolgálás költsége 1361 Ft. Az öntözőberendezéssel való szerkijuttatás hektáronkénti összköltsége 2127 Ft. A repülőgépes növényvédelmet, mint szolgáltatást vettük igénybe. A szolgáltatás költsége 3200 Ft/ha, a repülőgép kiszolgálása 600 Ft/ha-ba került. Összességében megállapítható, hogy az insectigation költsége 2127 Ft/ha volt, a repülőgéppel való szerkijuttatás költsége összesen 3800 Ft-ba került hektáronként, így az öntözőgéppel 1673 Ft-al kevesebb költségbe került a vegyszerkijuttatás, mint a repülőgépes permetezés.