Attaséi ebéd Raphael Alomar úrral, Jacques Chirac korábbi köztársasági elnök mezőgazdasági szaktanácsadójával

Attaséi ebéd Raphael Alomar úrral, Jacques Chirac korábbi köztársasági elnök mezőgazdasági szaktanácsadójával

Forrás: www.fvm.hu

Alomar úr szerint Sarkozy kormányában Michel Barnier vezetésével egy nagyon felkészült csapat képviseli a francia mezőgazdaságot. A mezőgazdasági szaktárca új vezetése várhatóan az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fog fektetni a környezetvédelmi kérdésekre, mert ez által a mezőgazdaság társadalmi szintű elfogadottsága is javítható. A francia gazdák többsége is támogatja ezt az elképzelést.

KAP-reform

Sokan felteszik a kérdést, vajon Chirac korábbi köztársasági elnök megbízatásának végével és N. Sarkozy hivatalba lépésével esetleg Franciaország KAP-reformmal kapcsolatos álláspontja is megváltozott-e? A válasz egyértelműen nemleges. A szakértő szerint a KAP-reformmal kapcsolatban Franciaország álláspontja 2009-ig várhatóan nem változik. Jelenleg a francia mezőgazdaságban a legnagyobb cél az, hogy a 2003-as reform hozadékaihoz sikeresen alkalmazkodni tudjanak (keresztmegfelelősség, SPS, stb.), amely nem tűnik mindig olyan egyszerű feladatnak. Ez már nem kevés nehézséget okozott nemcsak a gazdáknak, de a francia adminisztrációnak is, főként a rendszer bonyolultsága miatt. Mindenképpen szükséges ennek egyszerűsítése az Unió szintjén is.
A szakértő úgy vélekedik, hogy amennyiben a KAP területén 2013 előtt mégis lenne valamiféle változás, az valószínűleg a 2. pillér további megerősítésére irányulna. Lesz-e ilyen reform és, ha igen, milyen irányba hat majd, az attól is függ, hogy a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci ára, pl. a fokozódó nem élelmiszeripari célú felhasználásnak köszönhetően, miképp alakul.
Megjegyzendő, hogy a francia gazdák jövedelme, annak ellenére, hogy nagyobb krízis a mezőgazdaság terén nem volt, illetve, hogy az alapanyagok ára némiképp emelkedett az utóbbi időben, 2000. és 2005. között jelentős mértékben, 38%-kal csökkent.
Bussereau miniszternek a megbízatása végén, annak ellenére, hogy a lehető legjobb baráti kapcsolatról nyilatkozott Mariann Fischer-Boel mezőgazdasági főbiztossal, koránt sem volt olyan felhőtlen a kapcsolatuk, mivel nem volt kevés az olyan napirenden lévő mezőgazdasági és halászati kérdések száma, amelyek esetében a Bizottság és Franciaország álláspontja nem egyezett. Függetlenül attól, hogy Barnier miniszter már nem kevés időt töltött el a Bizottságban, az ő helyzete sem lesz egyszerűbb elődjénél, tekintettel arra, hogy általánosan elmondható az, hogy a Bizottság és Franciaország álláspontja a mezőgazdasági kérdéseket illetően elég ellentmondásos.  
 

Szektoriális nehézségek

Jelenleg az ágazatok közül a legnagyobb nehézségekkel a szőlő-bor ágazat kénytelen szembenézni Franciaországban. Ezért nem is meglepő, hogy nagy reményeket fűznek a tervezett szőlő- és borpiaci reformhoz, amelynek végleges formája azonban várhatóan csak a portugál elnökség végére fog kikristályosodni.
A zöldség- és gyümölcstermesztők helyzete sem könnyű. Az EU szintjén elfogadott piaci reformjavaslat a központi kérdésnek számító kríziskezeléssel kapcsolatban nem tartalmaz megnyugtató elképzelést.
Franciaország két részre osztható. Míg északon inkább jól működő és támogatott nagygazdaságokat találhatunk, addig délen jelentősebb a kevésbé támogatott, többször nehéz helyzetbe kerülő kisgazdaságok száma. Franciaországban a mezőgazdaság a jövőben várhatóan egyre változatosabbá válik. Növekedni fog a racionális gazdálkodást folytatók száma, annak ellenére, hogy Franciaország az EU elvárásainál szigorúbb előírásokat fog megfogalmazni. A biogazdálkodásra is többen át fognak térni, illetve lesznek olyanok, akik a nem élelmiszercélú felhasználás részére fognak alapanyagot termeszteni.
WTO tárgyalások: A szakértő véleménye szerint Franciaország álláspontja e téren sem változott. Bár Sarkozy a kevésbé jelentőségteljes kérdéseket illetően nyitottabbnak mutatkozik elődjénél, mégis általános álláspontja az, hogy a francia mezőgazdaságot nem szabad "alacsony áron kiárusítani". Az új kormányfőt is sikerült már meggyőzni arról, hogy Franciaország számára a mezőgazdaság alapvető fontossággal bír, nemcsak gazdasági, de pl. környezetvédelmi és területfejlesztési szempontból is.
A tárgyalások holtpontra jutásának a legfőbb oka az, hogy azok ez idáig túlságosan elmentek a mezőgazdasági témák irányába úgy, hogy több nagyobb fontosságú kérdéssel (pl. eredet- és földrajzi megjelölés) szinte nem is foglalkoztak a tárgyaló felek. A jelenleg képviselt alaphelyzetből nehéz továbblépni, új tárgyalási menetrend szükséges. Az EU ráadásul a tárgyalásokból mindenképpen vesztesként került volna ki, mivel a mezőgazdasági termékeket nagyban importáló országok (pl. Brazília) az ipari termékeket és szolgáltatásokat illetően piacait nem kívánja megnyitni. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és mindenki számára többé-kevésbé elfogadható megállapodás szülessen fontos az, hogy új tárgyalási alapokról kiindulva, egyszerre több, nemcsak a mezőgazdaságot érintő téma kerüljön a tárgyalóasztalra. 
 

Bioüzemanyagok

Franciaország általános célkitűzése, hogy az elkövetkezendő időszakban a biodízel előállítását fokozza, amelynek azonban határt szab az alapanyagtermelésre szánható földterület nagysága. Éppen ezért ezen a területen az elkövetkezendő öt év legnagyobb kutatási kihívása a második generációs lehetőségek felkutatásában rejlik. Ha ez nem lesz elég sikeres, úgy az is előfordulhat, hogy Franciaországnak nem sikerül teljesítenie a korábban megfogalmazott elképzeléseit.
Franciaország a brazil import növelése ellen érvel, mivel az teljes mértékben ellehetetlenítheti a még kialakulóban lévő ágazat helyzetét és a már megtett nem kismértékű befektetések is elpazarolttá válhatnak.