Szemléletváltás kellene - bionap Kishantoson

Bionap négy régióban

A dán népfőiskolai csengőszóval és a beszélgetésre invitáló mécses láng meggyújtásával indította bionap programját Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ egyik ügyvezetője. Nem véletlenül, hiszen a kishantosi ökogazdaság gondolkodási és gazdálkodási modellül a dán népfőiskolai rendszer szolgált. Négy régióban tartottak e napon a Magyar Biokultúra Szövetséggel karöltve bionapot, ahol a témába vágó előadásokkal és a helyi ökogazdaságok bemutatásával hívták fel a figyelmet a sürgető problémák megoldására. A jó élelmiszer mindennél fontosabb, hangsúlyozta Ács Sándorné, de ennek előállítása elválaszthatatlan a mai magyar vidék jelenlegi állapotán is változtatni! Az értelmiség elszivárog, a családi gazdaságok felszámolódnak, a nagyüzemek, multicégek által kínált élelmiszerek kizárólagossága nyomán válnak még kiszolgáltatottabbakká az egyébként is számos hátránnyal küszködő falvak, kisvárosok. Nincs munkahely, a helyi közösségeknek aligha van kitörési esélye - vázolt igen sötét képet az agrárszakértő asszony.

Ángyán József a bionapon

A bionap délelőtti tanácskozásán részt vett Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár meglehetősen részletesen számolt be a kormányzati tervekről, s az elkövetkezendő hetek-hónapok törvényhozási sorrendjéről. Hangsúlyozta: olyan cselekvési tervet készített a Vidékfejlesztési Minisztérium a szakemberek közreműködésével, amely új elemeket tartalmazó agrár-, vidék- és környezetpolitikai összhangot kíván teremteni. A magyarság és a helyi közösségek érdekeit kívánják elsősorban szolgálni, s a szemléletváltás alapfilozófiája, hogy nem technológia - és tömegtermelés központú gazdálkodást preferálja.

Kiszámolták, hogy ma egy átlagos sárgarépa 847 kilométert utazik a termőhelytől az asztalig, a világban keresztül-kasul szállítják az élelmiszereket. Sok energiát emésztenek fel ezek az utak, ezzel szemben sok a helyben termelők már alig termel, s ha mégis, veszteségesen. Országon belül megpróbálják ezt „hurcolászást” számottevően lecsökkenteni - fogalmazott a szokott tréfás, szemléletes módján az államtitkár.

A legfontosabb kormányprogramok

A kormányprogram részeként kidolgozott 40-45 pontos csomagból a legfontosabbakat idézvén a földmoratóriumról is szó esett. A külföldiek földvásárlását nem akadályozhatjuk meg uniós tagként a moratórium feloldása után, bár még a januári EU-döntés hozhatja a meghosszabbítást is. A tervek szerint a magyar törvénymódosítás nyomán az állam kapna a termőföldre elővásárlási jogot, s a tulajdonába került földet adná 25-50 éves tartós bérletbe a helyben lakó igénylőnek. Szigorúan újradefiniálják a „helyben lakás” fogalmát, hogy ne legyen kijátszható. A tőkére szükség van, de a spekuláns tőkére nincs, jelentette ki az agrárprofesszor, s a kis, közepes, családi és egyéni gazdaságok megtámogatásának szándékát helyezte kilátásba. Az ilyen gazdálkodás során a vidéket nem elhagyó tulajdonos visszaforgatja a pénzt, s az önfoglalkoztatás révén a munkaerőgondok is csökkennek. A tervek között szerepel az úgynevezett demográfiai vagy népesedési földprogram, amelyben fiataloknak juttatnak földet, akik vállalják annak megművelését, a helyben lakást, s azt is, hogy gyermekeik születnek. Sürgősen módosítják az ökológiai gazdálkodási stratégiát, újragondolják a vízgazdálkodást, megszigorítják a másodlagos élelmiszer ellenőrzési szabályokat. A bionap kapcsán szomnorú statisztikaként említették az előadók, hogy míg Európában mindenütt nő azon földterületek nagysága, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak, addig nálunk az ellenkezője történt.

FMH/AgroLine

2010. június 29.

AgroLine