Értesülj a legújabb cikkekről,
iratkozz fel a hírlevelünkre:


Cikkajánló

Virágtermesztés

Kövess minket Facebookon is

X
-->

Baromfipestis, Nobilis ND C2 vakcina

Bejelentkezés  |  Regisztráció  | 2017. Szeptember 22. Péntek - Móric
hirdetes
 | Szerző: Sándor Ildikó
címkék:

Szimpózium a baromfipestis elleni védekezés jegyében

hirdetes
Baromfipestis, Nobilis ND C2 vakcina
Az állattartóknak nagy gondot tudnak okozni a különböző betegségek, megelőzésük ill. leküzdésük, ami folyamatos odafigyelést és szakértelmet kíván a tenyésztőktől. A hazai baromfi-tenyésztők állategészségügyi problémáinak megoldásában már évtizedek óta élen jár az Intervet Hungária Kft, mely március 9-i szimpóziumának témájául a baromfi-pestist választotta. A témaválasztás apropóját az új Nobilis ND C2 vakcina hazai bevezetése szolgáltatta.

Az állattartóknak nagy gondot tudnak okozni a különböző betegségek, megelőzésük ill. leküzdésük, ami folyamatos odafigyelést és szakértelmet kíván a tenyésztőktől. A hazai baromfi-tenyésztők állategészségügyi problémáinak megoldásában már évtizedek óta élen jár az Intervet Hungária Kft, mely március 9-i szimpóziumának témájául a baromfi-pestist választotta. A témaválasztás apropóját az új Nobilis ND C2 vakcina hazai bevezetése szolgáltatta.

hirdetes

„A baromfipestis a tyúkfélék Paramyxovírus okozta járványos betegsége” - áll az egyik lexikonban. Nos, a betegség kialakulásának történetét, azaz múltját és jelenét ismerhettük meg Dr. Lomniczi Béla virológus (MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet) előadásából. Jelenleg 140 országban tartanak csirkét, és ennek 60%-ában vallják be a baromfipestis folyamatos jelenlétét, további 20%-ban pedig az alkalmankénti fertőzéseket, ezekhez az elképesztő adatokhoz természetesen hozzá kell gondolnunk azt is, hogy a valóság ettől jóval nagyobb számokat produkál. És az arányokon túl az „érintettek” 16 milliárdos populációja is jól illusztrálja a probléma nagyságát.




A vírus őseinek egyes utódai még ma is tünetmentes formában élnek a vadvízi madarakban, évmilliók óta nem váltak patogénné, hiszen a vírus-gazda viszony békés maradt. A „békés egymás mellett élés” felbomlása már a betegség, mely megjelenésének pontos idejét nem ismerjük, de Newcastle-betegség néven 1926-ban már lejegyezték, sőt jelen ismereteink alapján már biztosak lehetünk benne, hogy Petényi Salamon lelkész 1833-ban ezen betegség tüneteit írta le megfigyeléseiben. Mintegy 50 éve vakcinák állnak a tenyésztők rendelkezésére a megelőzés érdekében, és ennek ellenére láthatjuk a betegség széleskörű előfordulásának ijesztő adatait. Ennek egyik oka a legújabb rezervoárnak (olyan ökológiai rendszer, élettér, ahol külső segítség nélkül, a végtelenségig fennmaradhat a vírus) tudható be, ami az élőállat piac, ahol nap mint nap tömegesen (Honkongban pl. 100.000 csirke/nap) cserélnek gazdát a baromfi félék, ami természetesen direkt kapcsolatot és egyben biztos fertőzési lehetőséget jelent az otthon maradt állománynak.

A baromfipestis kórbonctani elkülönítő kórjelzéseit mutatta be a résztvevőknek Dr. Dobos Kovács Mihály, a Szent István Egyetem kórbonctani tanszékének egyetemi docense. A differenciál diagnosztika, azaz elkülönítő kórjelzés összetett feladat, a járványtani, kórbonctani, kórszövettani, elektro-mikroszkópos vizsgálati eredmények összevetésével, mérlegelésével állítja fel a pontos diagnózist. Az előadást illusztráló kitűnő képek igazolták, hogy például egy beteg tollborzolt, bágyadt, könnyező, kötőhártya-gyulladásos baromfi pontos diagnózisát csak az alapos vizsgálatok eredményeinek értékelése után lehet meghozni. A baromfi-pestis kórbonctani tünetei a következők lehetnek (a teljesség igénye nélkül): fekélyes nyiroktüszők, vérzéses bélgyulladás, agyvelőgyulladás, fejtájék duzzanata, kipirult kötőhártya, a gégében fibrines felrakódások, a perifériás idegek limfocitás gyulladása, a légutak és az idegrendszer gyulladása. Ezen tünetek mindegyike akár egyenként, akár csoportosan más-más baromfibetegségek esetében is megjelenhetnek, például fertőző gége- és légcsőgyulladás, duzzadt-fej betegség, paratífusz, Marek-betegség, madárinfluenza, életkortól függetlenül, a háztáji állományokban és baromfitelepekben egyaránt.

Dr. Pieter Kühneholland baromfi szak-állatorvos, a különböző földrészek egyes országainak baromfipestis elleni védekezési gyakorlatáról adott körképet, bemutatva az Intervet baromfipestis vakcináival elért eredményeket, külön kiemelve az új Nobilis ND C2 vakcina kísérleti és gyakorlati körülmények között végzett vizsgálatait.

A vakcinázás nélküli stratégiát ma már nagyon kevesen választ(hat)ják, annál is inkább, mivel a madarak vándorlásuk során gyakorlatilag az egész Földön megfordulva lehetetlenné tennék a baromfi-telepek teljes elszigetelését. Sőt, ha azt is figyelembe vesszük, hogy már 236 madárfajban mutatták ki a baromfipestis vírusát, egyértelműnek gondolnánk a vakcinázás szükségességét. Ennek ellenére hallottunk ellenpéldát is az előadótól: a Skandináv országokban például tilos a baromfipestis elleni vakcinázás, ezen országokban a betegség jelentkezésekor az állományok teljes megsemmisítése kötelező. Németországban csak a védettség - az immunitás megléte kötelező - a megvalósítás módja, a vakcinázás szabadon választható. Németországban nincs előírt ellenőrző, monitoring program. Hollandiában - és hazánkban is - kötelező a baromfipestis elleni aktív védekezés - a vakcinázás - és az ellenőrzés - a monitor program - is szigorúan előírt. Olaszországban a 2000-ben jelentkező baromfipestis járvány után tették kötelezővé a brojlerek kétszeri vakcinázását 1 és 14 napos korban.






Az élővírusos baromfipestis-vakcinák alkalmazását követően - különösen napos-korban a keltetőben végzett vakcinázás után nemkívánatos, ún. oltási reakciók is jelentkezhetnek. Az enyhe légzőszervi tüneteket követően a madarak fogékonnyá válhatnak a másodlagos baktériumos fertőzések iránt. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Csökken a súlygyarapodás, nő az elhullási arány, nagyobb lesz a vágóhídi kobzási arány, tehát romlanak a gazdasági mutatók.




A kutatók előtt tehát egy, a napos-korban biztonsággal alkalmazható vakcina kifejlesztése állt. Az Intervet az új, hatékony és kíméletes Nobilis ND C2 vakcina kifejlesztésével segít, hogy a napos-kori kötelező vakcinázást követően ne alakuljon ki nemkívánatos oltási reakció. Az új C2 vakcina-törzs apatogén, a felsőlégutak nyálkahártyáján erős helyi immunválaszt vált ki, még a maternális (szik-) eredetű ellenanyagokkal (MDA) rendelkező csirkékben is.

Végül egy bevált recept a holland előadó hazájából: exportáló ország révén alapkövetelmény a baromfipestis elleni védekezés, ami magában foglalja az állatorvosi felügyelet mellett végzett vakcinázásokat és a folyamatos szerológiai ellenőrzéseket. Az élővírusos baromfipestis vakcinákat csak spray vagy aeroszol formájában lehet a baromfiaknak adni, az ivóvízben történő vakcinázás tilos Hollandiában.

Csak néhány példát ragadtam ki az elhangzottakból, de remélem, ezek is jól szemléltetik a madárinfluenza mellett legjelentősebb baromfi-betegség, a pestis fontosságát, az ellene való hatékony védekezés szükségszerűségét.

 

Forrás: Agrárágazat

hirdetes