Ami a statisztikából is egyértelmű
Megosztás
Sándor Ildikó
Agrárágazat
Nyaranta a fajtabemutatók sorozata várja a termelőket, a már jól ismert fajták mellett mindig újabb és újabbak, sőt már fajtajelöltek, az elemzések mellett bemutató parcellákkal. Mindez megunhatatlan és megismételhetetlen, hiszen a legfrissebb követelményekre már válaszként láthatjuk az új fajtákat is. Ez történt Kiszomborban is, ahol a Gabonatermesztési Kutató Kht. telepén gyönyörködhettünk a kánikulai nyár ellenére gyönyörű napraforgókban.
A gyakorlati bemutató előtt a legfrissebb adatokból értesültünk a termésátlagokról Szekrényes Gábor (MgSzH) előadásából, amit most röviden össze is foglalnák olvasóinknak:
A látszólag csak statisztikai számok mögött azonban összetett tényezők játszanak szerepet:
- Az idei időjárás talán a kalászos gabonát termesztőknek kedvezett leginkább, az enyhe tél és tavaszi csapadék meg is hozta a várt eredményt.
- A repce termőterület növekedése régiónként nagyon eltérő: országos szinten 60%-os, az Alföldön 100%-os volt az emelkedés. Ennek az oka egyértelműen a bioenergetikai célú felhasználásban van, a magas termésátlag pedig az elmúlt 100 év legmelegebb telének is köszönhető, de itt is erős szórás szórás volt jellemző: míg a repcetermesztés fellegvárának számító Dunántúlon 2,823 t/ha volt a termésátlag, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kénytelenek voltak beérni az 1,1 t/ha-os eredménnyel.
- A kukoricatermesztés már ettől sokkal gyengébb évet zár előreláthatóan, de a trópusinak is mondható időjárás miatt szinte biztosan. A várható terméskiesést 39-40%-osra becsülik az elemzők.
- Napraforgó esetében is jelentős terméskiesés várható, ami szintén eltérő a régiókban, mint ahogy a tavaszi csapadékeloszlás is eltérő volt (már ameddig egyáltalán volt). A legnagyobb kiesés Pest megyében várható (50%), míg a „legszerencsésebb” Zala megye, ahol csak 20%-ot prognosztizálnak. Összességében 938.000 t napraforgó betakarítására számíthatunk megközelítőleg.
A fajtajegyzékben szereplő 137 államilag elismert napraforgó fajtából 118-at vizsgál jelenleg az MgSzH (korábban OMMI), köztük a magas olajtartalmú (high oleic) 22 fajtát is. A termelők rendelkezésére áll az intézet továbbra is fajtaelemzéseivel, továbbá a kaszattermés, olajtartalom, növénymagasság, állóképesség, ezerszemtömeg és rezisztenciaértékek is egyaránt nyilvánosak.
Tanúságos számsorozatokkal kezdte előadását Nagy Levente (BUNGE Zrt.) is, aki már az unió termésátlagát állította szembe a hazai eredményekkel a repce és a napraforgó esetében egyaránt. A világszinten növekvő termőterületen termesztett repce termésátlaga az utóbbi öt évben az unió területén a következőképpen alakult:
Ezzel szemben hazánkban csak 2,2 t/ha-os termésátlagot becsülhetünk előre, bár a már említett dunántúli 2,823-os érték már megközelíti a remélt értéket, de az alföldi eredmények megkérdőjelezik a termesztés gazdaságosságát, még akkor is, ha a világátlag csak 1,6-1,7 t/ha körül mozog.
A napraforgó-termesztési eredmények is visszaesés fognak előreláthatóan mutatni, ami az északi féltekén lesz a szembetűnőbb (kb. 3 millió tonnás terméskiesés), amit az Argentínában nagy mennyiségben megtermelt napraforgó csak részben fog kompenzálni.
Az elmúlt három év termésátlagai a következőképpen alakultak:
Tehát minden nézőpont kérdése, mondhatnánk is akár, hiszen várható értékeink a világ termésátlaga felett vannak, viszont jóval az európai átlagértékek alatt.
A számokon és elemzéseken kívül természetesen a Gabonatermesztési Kutató Kht. nemesítési munkájával és fajtáival is megismerkedtünk Dr. Pálvölgyi László és Falusi János nemesítő beszámolójából, amit alá is támasztottak a fajtakísérleti parcellák. Sőt! A bemutató végeztével a buszon csak csodálkozó (és szinte jó értelemben vett irigykedő) megjegyzéseket hallhattunk a résztvevőktől.
A már jól ismert MAGÓG, SONRISA, MASAÏ PR, RONDO, VIKI, BAMBO mellett az új MADRYN és MANITOU PR fajtával is állnak a termelők rendelkezésére a Gabonatermesztési Kutató Kht.-ben.
2007--1-1-
| Agrárágazat Mezőgazdasági havilap megrendelőlap |
|
 |
|
|
|
