A kukorica termését és termésbiztonságát az ökológiai- (éghajlat és talaj), a biológiai- (a termesztett hibrid) és az agrotechnikai tényezők (pl. NPK tápanyagellátás, vetésváltás, növényvédelem, stb.) együttesen, nagymértékben befolyásolták. A három tényező közötti pozitív kapcsolat biztosítása fontos, a termesztés hatékonyságát is meghatározza.

Magyarország az 1970-80-as évtizedekben a kukoricatermesztés világélvonalába tartozott. A kedvező eredményeket a korszerű biológiai alapok megjelenése mellett a kemikáliák használatának növekedése, a műszaki-technikai háttér javulása és a nagyobb szakértelem tette lehetővé.

1992-2003 között kedvezőtlenül alakultak a klimatikus tényezők, a csapadékellátottság csökkenése mellett nőtt a hőmérséklet, mely fokozta az aszályérzékenységet. Tovább csökkent az NPK tápanyagvisszapótlás. Ennek következtében a kukorica országos termésátlaga csak 4-5 t/ha volt. 2004-2005-ben a kedvező csapadékos évjáratok következtében a kukorica termésátlaga 7,1-7,7 t/ha volt. Ezzel az országos termésátlaggal a világon USA, Franciaország, Olaszország, Kanada után az 5. helyre jöttünk fel.

A nemesítőknek sikerült a kukorica hibrideknél a koraiság és a termőképesség közötti negatív korrelációt módosítani. A FAO 300-as hibridek között vannak olyan hibridek, amelyek termőképességben felveszik a versenyt a FAO 400-500-as hibridekkel, ráadásul a vízleadó képességük is jó, pl. PR37D25, PR37W05, PR37M81, PR37M34, DK 440, DKC 4626, DK 391, stb.

A kukoricahibridek agroökológiai műtrágyaoptimuma N₁₂₀, P₇₅, K₉₀ kg/ha hatóanyag volt, az ábrán látható, hogy ezzel a műtrágyaadaggal pld. a PR36K67 hibrid termése 15 t/ha volt

Ezeknek a korszerű hibrideknek a termesztésénél fontos, hogy az intenzitásuknak megfelelő legyen a ráfordítás színvonala, továbbá fontos a harmonikus N-P-K műtrágyázás mellett a hatékony növényvédelem biztosítása.