Gyümölcs ültetvények tápanyag-gazdálkodásának fontos szempontjai

Gyümölcs ültetvények tápanyag-gazdálkodásának fontos szempontjai

Forrás: Agrárágazat

Intenzív gyümölcsültetvények telepítésekor komoly gazdaságossági szempontok kerülnek előtérbe, a beruházó nagy várakozással van, hogy befektetett pénzének értékét a lehető leggyorsabban - természetesen az ágazat szabta időkereteken belül - növelje. Az értékteremtés jó minőségű áru nagy mennyiségben történő előállításával lehetséges. A magas termésátlag és a minőség kívánalma nagyfokú növényismeretet és növénycentrikus gondolkodást, a korszerű technológiai elemek szakszerű és tudatos alkalmazását követeli meg. Az írás célja, hogy összefoglalja a termesztéstechnológia gerincét adó tápanyag-gazdálkodás lényeges elemeit, és bemutassa az AGROBUDA Kft. almáskertjében alkalmazott komplex tápanyag-gazdálkodási technológiát.

1. táblázat
A szükséges nitrogén hatóanyag számításakor figyelembe kell venni a talaj humusztartalmát és a fizikai talajféleséget egyaránt.

Egy tonna alma által kivont foszfor (P2O5) hatóanyag mennyiség (kg/t):
t

2. táblázat

Az alma foszforigénye a gyökérképzéskor és a virágzáskor a legmagasabb. Foszfortrágyázáskor a talaj kalcium tartalmát, pH viszonyait is figyelembe kell venni. A foszfor és kalcium a növény számára felvehetetlen sót képezhetnek, ezért kijuttatásukkor erre érdemes figyelni.

Egy tonna almatermés által kivont kálium hatóanyag mennyisége (kg/t):

3. táblázat

A táblázat a talaj Arany-féle kötöttségi értéke és a talaj kálium /K2O/ ellátottsága alapján adja meg az egy tonna terméshez szükséges hatóanyag mennyiségét.
A kálium kijuttatásnál figyelembe kell vennünk a talaj agyagásvány összetételét, magas agyagásvány tartalmú, ún. kálium-fixáló talajok esetén a kálium adagok korrekciója szükséges.
A Nemzetközi Káli Intézet ajánlása nyomán az alma fenntartó trágyázásához - amennyiben a talaj- ill. levélanalízis értékei megfelelőek - a megadott termésátlagokhoz az alábbi hatóanyag mennyiségeket javasolják hektáronként:

A kérdéskörrel foglalkozó irodalomban számtalan - egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő - ajánlást találhatunk. Az AGROBUDA Kft. a Kovácsné Mérei Zsuzsa szerkesztésében megjelent Állókultúrák Fenntartó Műtrágyázási Irányelvei c. kiadvány számítási módszereit alkalmazza az éves szinten kijuttatandó hatóanyagok mennyiségének meghatározásához. A tápanyag-gazdálkodási program összeállítása a 3 évente végzett talajvizsgálati eredmények, a levélanalízis vizsgálatok - a mintát a hajtásnövekedés befejeződése után július közepétől augusztus közepéig szedjük, egy minta 80-100 levelet tartalmaz -, az előző év tápanyag-gazdálkodási, tárolási tapasztalati és az ültetvény kondíciójának ismeretében történik. A komplex növénytáplálási program kialakításakor a szakirodalomban található kutatási eredményeket ötvöztük az eddigi tapasztalatokkal, melyek alapján az alábbi kijuttatási módok kombinációját alkalmazzuk:
1. hagyományos műtrágyákkal (kalcium-nitrát, kálium-szulfát, szuperfoszfát stb.) a kijuttatandó hatóanyagok 45%-a;
2. komplex, száz százalékosan vízoldható műtrágyákkal /AGROLUTION termékcsalád/ - a kijuttatandó hatóanyagok 50%-a;
3. lombtrágyák alkalmazása - esetleges hiánytünetek gyors orvoslására, illetve a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel serkentésére - igény szerint, általában a hatóanyagok 5%-a kerül ki ezen a módon.
Tápoldatozás komplex műtrágyával - a kijuttatandó hatóanyagok 50%-a kerül ki tápoldat formájában. A tápoldatozás - az ültetvény korát is figyelembe vevő - menetét és annak aktuális 2003. évi költségeit tartalmazza a 4. táblázat.

ültetvény kora műtrágya típusa l/víz/fa/nap időtartam (hét) g/fa/nap kg/ha/hét (1,2 X 4m) költség (Ft/ha)

4. táblázat

A tápoldatozás előnyei:
- a tápanyag közvetlenül a felvétel helyére, a gyökérzónába kerül;
- a tápelemek kijuttatása pontosan igazítható a növény fejlődési fázisainak igényéhez;
- hatékony víz- és műtrágya felhasználást eredményez;
- idő, energia és mindeneket összevetve egyben költség takarékos megoldást jelent.
A tápoldatozás előnyeinek maximális kihasználásához ismerni kell a kívánt termésátlag eléréséhez szükséges tápanyag- és vízigényt és a kijuttatás időzítését. A tápoldatozás menetének megtervezésében a rendelkezésre álló öntözőrendszer technikai paramétereinek az ismerete is elengedhetetlen. Csepegtető öntözés esetén például fontos:
1. az egyes öntözési szektoroknál a vízkijuttatási kapacitás, az egy növényre kijuttatott víz /tápoldat mennyisége
2. a kijuttatott tápoldat előállításához:
- törzsoldat tartály mérete
- a felhasznált műtrágya maximális oldhatósága
- egy öntözési szektorba kijuttatható víz/tápoldat mennyisége - törzsoldat töménységének beállítása
Tápoldatozással rendszerint nem tudjuk a tenyészidőszak teljes tápelem szükségletét kielégíteni, a hatóanyagok különböző formában történő kijuttatásának ötvözésével azonban harmonikus növénytáplálást biztosítunk. A megfelelően táplált ültetvény jóval ellenállóbb a betegségekkel, kártevőkkel szemben és a harmonikus ellátás a gyümölcs tárolhatóságát is nagymértékben befolyásolja.
Hazánkban a tápoldatozási gyakorlat még igencsak gyerekcipőben jár, az intenzív termesztési gyakorlat azonban kikényszeríti az új technológiai lehetőségek megismerését és szükség szerinti alkalmazását. Ha a minőséget és a magas termésátlagot kívánjuk párosítani, akkor a technológiai elemek tartalmát ennek érdekében kell összeállítanunk.


.