Az agrárkár-enyhítési rendszer, gazdálkodó, kockázatvállalás, elemi károk, ár-, belvíz, aszály-, fagykár, mezőgazdasági termelő, állam, önkéntesség, kölcsönös tehervállalás, kárenyhítő juttatás,káres

Az agrárkár-enyhítési rendszer

Forrás: FVM

2007 január 1-től lehetőség nyílt az állam és a gazdálkodók közös kockázatvállalásával az üzleti alapon nem biztosítható agrárkárok mérséklésére.

Az elemi károk körébe tartozik az ár-, és a belvíz, továbbá az aszály- és a fagykár.
 
A kárenyhítést biztosító forrást a mezőgazdasági termelők és az állam fele-fele arányban biztosítják a rendszer működtetéséhez. Azaz az állam annyi pénzzel járul hozzá a kárenyhítési rendszer működtetéséhez, amennyit a kárenyhítési alapba a termelők befizetnek.
 
A rendszer alapelve az önkéntesség és a kölcsönös tehervállalás. A részvétel feltétele, hogy a termelők jelezzék részvételi szándékukat a rendszerben. A kárenyhítés feltétele továbbá az is, hogy a földterület nagysága szerint fizessen a termelő, illetve vegye figyelembe azt is, hogy milyen művelési ágban tevékenykedik. A szántóföldi művelés esetén hektáronként 1000 forintot, míg ültetvények esetén - például szőlő, illetve gyümölcsültetvényeknél - hektáronként 3 000 forintos hozzájárulást kell befizetnie. A befizetési határidő szeptember vége.
 
A kárenyhítő juttatásban csak az a gazdálkodó részesülhet, akinek az elemi kár okozta hozamkiesése gazdasága egészét tekintve 30 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű.
 
A káreseményeket a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalokhoz, vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségeihez kell benyújtani.