Gazdaság, agrárágazat, fordított áfa adózás.

Szántóföldi növényekre a fordított áfa adózás

Előreláthatóan a szántóföldi növényekre terjeszti ki első lépésben a fordított mezőgazdasági általános forgalmi adózási (áfa) rendszert a kormány – értesült az agromonitor.hu. A kabinet vizsgálja azt is, miként lehetne alkalmazni az új szisztémát az állattenyésztési ágazatokban is. Miközben a változtatások a feketegazdaság részleges kifehérítésével járhatnak, szakértők szerint a mezőgazdasági termelők számára egyes esetekben hátrányosak lehetnek és átmeneti likviditási gondokat okozhatnak. Az új szabályozás brüsszeli elfogatatása (nitofikálása) még hónapokat vehet igénybe.

Első lépésként a szántóföldi kultúrákra – a gabona-, az olajos-, a fehérje- és a rostnövényekre (GOFR) – terjesztené ki a fordított mezőgazdasági áfa adózási rendszert a kormány – közölték az agromonitor.hu-val agrárszakértők. Ugyanakkor a kabinet mérlegeli, miként alkalmazható a szisztéma egyes állattenyésztési ágazatokban – így például a sertés- és a baromfiszektorban - is. Az új módszert mindenesetre csak akkor lehetne érvényesíteni, ha a piaci ügyletek szerződő felei egyaránt áfa alanyok. Így például a kompenzációs felárral érintett adásvételekre a fordított áfa nem vezethető be – állítják szakértők.

A szabályozási változtatásokat el kell fogadtatni Brüsszellel is, de egyelőre ellentmondásos hírek érkeznek arról, hol tart a notifikálási folyamat. Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azt jelentette be, hogy az elismertetéshez szükséges uniós egyeztetések már elkezdődtek. A notifikáláshoz viszont – állítják szakértők – pontosan meg kell határozni a fordított áfával érintett agrárgazdasági termékkört és az alkalmazási időintervallumot, mivel a rendszert a mai uniós rendelkezések értelmében átmenetileg lehet csak bevezetni. A brüsszeli elfogadtatás várhatóan több hónapot vesz igénybe, de akár fél évig is eltarthat.

A fordított áfa kifehéríti a fekete élelmiszergazdaságot

A fordított áfa a „fekete” élelmiszergazdaság részleges „kifehérítésével” járhat, és például a különböző termékpályák köztes tranzakcióinál alkalmazott, törvénytelen áfa visszaigénylések ellen hatásos eszköz lehet. (Mint ismert, a fordított rendszerben adófelszámítási és -fizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a termékeket végső felhasználóknak értékesítik). Hasonlóan pozitív változást hozhat az áfa csalásos exportügyleteknél, amikor a piaci szereplők az adót a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) lehívják, de azt sem itthon, sem más uniós tagországban nem fizetik meg. A fordított áfa az ilyen esetekben a mezőgazdasági termelők számára is előnyös lehet, hiszen a NAV – ellentétben az eddigi gyakorlattal – a feltárt adóhiányt rajtuk nem hajthatja be, mivel az áfát az új rendszerben nem is kaphatják majd meg – vélekednek ágazati szakértők.

Ugyanakkor az új mezőgazdasági áfa rendszer nem lehet eredményes akkor, ha a piaci ügyletek eleve számlamentesen zajlanak. Számos törvényes tranzakciónál pedig a mezőgazdasági termelők számára kifejezetten hátrányos körülményeket és átmeneti likviditási gondokat teremthet, mivel a gazdálkodók a termékeladásoknál az áfát nem kapnák meg, miközben az inputanyagok beszerzése utáni forgalmi adót ki kellene fizetniük. Kétségtelen viszont, hogy a fordított adózási szisztéma előnyös lenne azokban az esetekben, amikor a termelők az értékesített áruk ellenértékéhez nem vagy csak késve jutnának hozzá, de az adót határidőre le kellene róniuk. Szakértők szerint azonban a „nem fizetés” nem elsősorban a gabonaszektorra jellemző, amely egyébként az áfa csalásoktól leginkább érintett és a fordított adózási rendszer elsőszámú kedvezményezettje lenne.