Vas megyében mintegy 65 ezer hektáron vetnek a gazdák tavaszi növényeket - legalábbis abban az esetben, ha minden a tervek szerint alakul. Az, hogy melyik növényből mennyi kerül földbe, a vetőmagellátástól függ. Az ár- és belvíz a termőföldek tizedénél okoz gondot.
A felmérések jelenleg is folynak, de jelentős kárra nem számítanak, mert a belvizes területek három nap alatt egytizedükre csökkentek, a nagy mennyiségű csapadékot a talaj viszonylag gyorsan be tudja szívni.
Két-három hét múlva elkezdődhet az árpa vetése Vas megyében, de a tavaszi munkákat az határozza meg, hogy a következő időszakban milyen gyorsan szárad ki a talaj, mikor tudnak a gépekkel a földekre menni. A gazdák a tervek szerint mintegy 65 ezer hektáron vetnek tavaszi növényeket; kukoricát, napraforgót, kisebb mennyiségben tavaszi árpát, rozst, szóját és zabot. Az viszont a vetőmagellátástól függ, hogy milyen arányban kerülnek a növények a talajba, ugyanis a falugazdászok és a gazdák információi szerint a "kedvelt" kukoricavetőmag-készletek kifogytak.
Lukács Zoltán, a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője kijelentette: kukorica vetőmag ugyan van a piacon, de ezeket a hibrideket a forgalmazók lényegesen magasabb áron ajánlják, a gazdák viszont a nagyobb biztonsággal betakarítható fajtákat szeretnék elvetni, és ebből hiány van.
Tavaly ősszel 38 ezer hektár búzát, 20 ezer hektár repcét 7,8 hektár árpát és 3,8 ezer hektár tritikálét vetettek el Vas megyében. Az októberi csapadékosabb időjárás hatására a repce- és a búzatáblák az ősz második felében szép képet mutatattak, a növényállomány nagyon jó kondícióban volt. A tél elején a repce 70, a búza 65-70 százalékát jó minőségűnek értékelték a szakemberek. Téli fagykárról sem érkezett bejelentés, a hidegebb időszakokban ugyanis hótakaró borította a földeket, így a fagy nem tehetett kárt a növényállományban.
Januárban és februárban viszont 160 milliméter csapadék hullott a földekre, s február végén, a hirtelen olvadás után további 25 milliméter csapadék esett, az árvíz és a belvíz a mélyebben fekvő területeken, a mezőgazdasági terület egytizedénél okozott gondot. Az árhullám elöntötte az ártereket és kérdéses, hogy a levonuló víz után mekkora lesz a kár.
A felmérések jelenleg is folynak, de jelentős kárra nem számítanak, mert a belvizes területek három nap alatt egytizedükre csökkentek, a nagy mennyiségű csapadékot a talaj viszonylag gyorsan be tudja szívni.
Forrás: EU-Info
