A magyarságnál és más népeknél is valószínűleg csak az utóbbi időben kezdett ismertté válni a fenyőpereszke, vagy más néven rákízű pereszke.

A fenyőpereszke, rákízű pereszke - népi nevei

Népi nevei viszonylag új keletűeknek mondhatók. Talán az Őrség az egyetlen tájegységünk, ahol régóta ismert és kedvelt gombafajta. Szárításáról is csak az Őrségből vannak adatok, ahol főleg pörköltbe, tokányba, paprikásba teszik, de tojással is szokták készíteni.

A fenyőpereszke, rákízű pereszke - ismertetőjegyek

A fenyőpereszke szeptembertől akár december közepéig is terem, kizárólag fenyő közelében. Nagy mennyiségben szedhető apró és közepes termetű, ízletes, ehető gomba. Gyakran kúpos, szürkés, feketés vagy piszkosbarna színű a kalapja, amikor szétterül meg is repedezik, behasadozik, felülete szálas, esetleg finoman pikkelyes lesz. Lemezei felkanyarodnak, szürkések, fehéresek. Tönkje karcsú, húsa a kalapban törékeny, fehéres szürkés, egyenletes vastagságú, 3-6 cm magas és 0,8-1,5 cm vastag. Összetéveszthető a mérgező párducpereszkével, amely nagyobb termetű és vaskosabb.

A fenyőpereszke, rákízű pereszke - érdekesség

Számos magyar nyelvű területről kerültek elő népi nevei. Baranyában, Darányon fenyőaljának és fenyőpereszkének, Háromszéken, Sepsikőröspatakon fenyőpesztergének, az Őrségben hógombának, szegénygombának, a Sóvidéken, Parajdon szintén fenyőaljának, Szombathely és környékén szürke pereszkének hívják a Tricholoma terreum-ot.

A fenyőpereszke, rákízű pereszke képekben: