A burgonya betegségei
Megosztás
Dr. Zsombik László
Agrárágazat
Ikernövés esetén a gumó 2-4 azonos méretű gumórészből áll, míg fiasodás esetén egy gumón több kis gumó képződik (1. kép). Fűzérképződésnek nevezzük, amikor a gumó rügyeiből sztóló fejlődik, ezen kis gumók képződnek. Az ilyen alakváltozáson keresztülment gumóknál a keményítőtartalom is csökken, ezáltal a gumóhús üvegesedik. A felsorolt tünetek a nem folyamatos vízellátásra vezethetők vissza. Gumózöldülés akkor fordul elő, ha a fejlődő burgonyagumó napfénnyel érintkezik, így abban klorofill képződik. Ezeket a gumókat étkezésre és takarmányozásra alkaloid tartalmuk miatt nem szabad felhasználni.
A burgonya élettani betegségei
Ikernövés esetén a gumó 2-4 azonos méretű gumórészből áll, míg fiasodás esetén egy gumón több kis gumó képződik (1. kép). Fűzérképződésnek nevezzük, amikor a gumó rügyeiből sztóló fejlődik, ezen kis gumók képződnek. Az ilyen alakváltozáson keresztülment gumóknál a keményítőtartalom is csökken, ezáltal a gumóhús üvegesedik. A felsorolt tünetek a nem folyamatos vízellátásra vezethetők vissza. Gumózöldülés akkor fordul elő, ha a fejlődő burgonyagumó napfénnyel érintkezik, így abban klorofill képződik. Ezeket a gumókat étkezésre és takarmányozásra alkaloid tartalmuk miatt nem szabad felhasználni.
A burgonya hepatitisz.hu">vírusbetegségei
A burgonya levélsodródás a burgonya egyik legsúlyosabb hepatitisz.hu">vírusbetegsége. A betegség következtében akár 80%-os termésveszteséggel is lehet számolni. A betegségre jellemző tünetek a levelek kanalasodásában (sodródásában), törékennyé válásában, klorotikus elszíneződésben mutatkoznak. A levelek sodródása a növény felső részén kezdődik. A hepatitisz.hu">vírus terjedésében a levéltetveknek van szerepük. Fertőzött burgonyagumóval terjed. Fontos az egészséges, hepatitisz.hu">vírusmentes vetőburgonya használata. A fajták között vannak a kórokozóval szemben kevésbé fogékonyak is. A gumó előhajtatásával (a tenyészidő rövidítésével), korai ültetés és korai száreltávolítás csökkenti a kárt. Vetőmagtermesztésnél a levéltetvek rajzáscsúcsánál végzett szártalanítás megakadályozza a gumók fertőződését. A levéltetű vektorokat folyamatosan irtani kell.
A burgonya baktériumos betegségei
A baktériumos szártő- és nedves gumórothadás a világ burgonyatermesztő területein mindenütt elterjedt. A tünetegyüttesből elsősorban a nedves gumórothadásnak van nagyobb jelentősége hazánkban. Szártőrothadás esetén a csírázó burgonya nem kel ki, ugyanis a csíra nyálkás, fekete rothadás kíséretében elhal. Később a szár alsó részén feketésbarna hosszanti foltok jelennek meg, melyek nyálkásan rothadnak („feketelábúság”). Végső tünetként a fertőzött szár elhal. A gumók nedves rothadása jellegzetes, az egész gumó nedvesen rothadó kásás péppé alakul át, melyet sokszor a burgonyagumó héja tart össze. A rothadó gumóknak dohos szaga van. A gumórothadás tünet kialakulásában nagy szerepe van a gumó mechanikai sérülésének, a tároló hőmérsékletének és a tároló levegőjének CO2 tartalmának. A tárolóban kicsapódó kondenzvíz kedvez a baktériumnak. Lehetőség szerint kerülni kell a mélyfekvésű, nedves táblákat. A fajták között fogékonyságban jelentős különbségek vannak. Fontos az egészséges vetőgumó ültetése, ill. betakarításkor a vetőgumó mechanikai sérüléseinek megakadályozása. A tároló levegőjének szabályozásával a hajlamosító tényezők (magas nedvesség- és páratartalom) nagy részét ki tudjuk küszöbölni, amennyiben rothadás fellép a tárolóban, abban az esetben a fertőzött gócokat minél hamarabb fel kell számolni és a burgonyát át kell válogatni.
A sugárgombás varasodás hazánkban is nagy jelentőséggel bíró kórokozó, szinte minden évben jelen van burgonyatermő területeinken. A gumókon a paraszemölcsökből kiinduló barna foltok láthatók, melyek a gumó növekedésével együtt nőnek, majd barnán elhaló varas foltok képződnek.Elsősorban savanyú talajokon károsít. A fajták között vannak a kórokozóval szemben kevésbé fogékonyak (pl. Ciklámen, Sarolta), így fertőzött talajokon ezek termesztése célszerű. A kórokozó fejlődésére a talaj nedvességtartalma nagy hatást gyakorol, a könnyen kiszáradó talajokat kedveli, éppen ezért a gumókötés idején végzett öntözés jótékony hatású.
A burgonya baktériumos hervadása és barna rothadása (Ralstonia solenacearum) hazánkban az utóbbi években jelent meg, az egész világon elterjedt betegség. Sok gazdanövénye van, karantén kórokozó. A hajtásvégi levelek meleg délutánokon hervadnak, azonban eleinte ez éjszaka helyreáll. A szártövön hosszú, barna elszíneződések jelennek meg, a levelek bronzos árnyalatot vesznek fel. Amennyiben a fertőzött szárrészt kettévágva vízbe tesszük, jól látható a baktérium tejszerű nyálkakiáramlása. A fertőzött gumót kettévágva keresztmetszetén drapp barna gyűrű van, ahonnan nyomásra baktériumnyálka jelenik meg. A gyűrű folyamatosan vastagodik, a gumó elrothad. Elsősorban fertőzött vetőgumóval terjed, de árvakeléseken és gyomnövényeken (pl. fekete csucsor) is fennmarad. A talajban sokáig fertőzőképes marad, éppen ezért kerülni kell a fertőzött talajokon a burgonya önmaga után való termesztését legalább 6 évig. Vegyszeres védekezési lehetőség nincs, fontos az egészséges vetőgumó használata és a fertőzött területek kerülése.
A burgonya gombabetegségei
A burgonyavész a burgonya legsúlyosabb gombabetegsége. Az 1845-ös írországi éhínség okozója. A burgonya növényvédelmének egyik alapja az ellene való védekezés, csapadékos évjáratokban védekezés nélkül az állomány teljes pusztulását okozhatja. A levelek csúcsától vizenyős, sárgásbarna foltok jelennek meg, melyek gyorsan növekednek és beszáradnak. A barna és sárga részek határán a levélfonákon fehér színű penészbevonat jelenik meg magas légköri páratartalomnál. Súlyos esetben a lombvesztés teljes lehet (2. kép). A kórokozó a gumót is fertőzi, azon szürke, besüppedt később ráncosodó foltok jelennek meg, a fertőzött folt alatt a gumóhús rozsdabarnára színeződik. Fertőzött gumóval terjed, elsősorban mérsékleten meleg, de csapadékos időjárásban. Az első tünetek megjelenése sorzáródás időszakára tehető. A fertőzés a tárolás időszaka alatt is folytatódhat, ennek kedvez a tároló magas páratartalma. Száraz nyarakon is károsíthat, ilyenkor a reggeli harmat segíti terjedését. Az agrotechnikai védekezési módok közül fontos a nitrogéntúlsúly kerülése, megfelelő tőszám és az egészséges vetőgumók ültetése. A fajták között a lombkártétellel szembeni ellenállóság tekintetében vannak különbségek. A vegyi védekezésre kontakt és felszívódó hatású gombaölő szereket kell alkalmazni, az időjárási viszonyok alapján végzett előrejelzésre alapozva.
A burgonyahimlő általánosan elterjedt talajlakó gomba, hazánkban szinte minden évben változó mértékben károsít. Csírázó burgonyán is károsít, ilyenkor a kelőfélben lévő burgonya hajtásának csúcsi része elhal, így ki sem kel. Későbbiekben a fertőzött tövek vagy csak egy hajtást hajtanak, vagy sok, de fejletlen (gyertyatartószerű) hajtást növesztenek. A burgonya szárának alsó harmadában meleg, csapadékos időszakban szürkésfehér penészbevonat jelenik meg, később a szár elkorhad („fehérharisnyásság”). A levelek sűrűn állnak, gyakran sodródnak. A gumón jellegzetes, himlőszerű foltokat okoz, melyek csak kaparással távolíthatók el a gumó felszínéről. Elsősorban kötött, nedvesebb talajon lép fel alacsonyabb talajhőmérséklet esetén. Törekedni kell a kártétel megelőzésére, ezért fontos az egészséges vetőgumó ültetése, valamint az előhajtatás, ugyanis a kórokozó a zöld hajtásokat már nem támadja meg. Sekélyebb ültetéssel magasabb talajhőmérsékletet tudunk biztosítani, így a kelés is gyorsabb, ezáltal a fertőződés esélye csökken. A burgonyagumó csávázása szintén védelmet nyújt a csírázáskori fertőzés ellen.
A fuzáriumos tőhervadás és gumórothadás a világon mindenütt ismert kórokozó, a burgonya betegségei közül az egyik legsúlyosabb, ami elsősorban a gumórothadásnak köszönhető. Virágzás után a burgonya alsó levelei sárgulni kezdenek, majd a növény gyorsan elhal. A táblán belül gócokban jelentkezik a hervadás, mely az edénynyalábok barnulásának köszönhető. A gumók felületén sérülések, vagy a köldök helyén besüppedő barna ráncos foltok jelennek meg. A fertőzött rész alatt a gumó húsa szürkésbarna lesz, később a fertőzött felületen nedves körülmények között rózsaszín penészkiverődés jelenik meg, mely körkörösen zonált. Száraz körülmények között korhadás lép fel. Főként a talajból fertőz, mechanikai sérülések, sebek elősegítik terjedését. A gumófertőzésnek kedvez a gumó szennyezettsége, a nem megfelelő tárolási technológia, a magas páratartalom. A hervadásos tünetek ellen csak a megelőzésre törekedhetünk. Ezek közé tartozik a megfelelő vetésváltás, fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, az öntözés, és az egészséges vetőgumó ültetése. A gumórothadás elleni védelem megegyezik a baktériumos szártő- és nedves gumórothadásnál tárgyaltakkal.
2007--1-1-
| Agrárágazat Mezőgazdasági havilap megrendelőlap |
|
 |
|
|
|
