Debreceni Egyetem ATC Kutató Központ Nyíregyháza

Debreceni Egyetem ATC Kutató Központ Nyíregyháza

hirdetes

Kutatóintézet


A Debreceni Mezõgazdasági Kamara javaslatára Nyíregyháza város 1926-ban 29 hektár területen hozta létre a Homokkísérleti Gazdaságot, és felépítette a Téli Gazdasági Iskolát. Az intézmény alapításának célja a nyírségi homoktalajok hasznosításának kutatása, az elért eredmények bemutatása és a szakmai képzés volt.


A Kutató Központ kialakulásának rövid története

A Debreceni Mezõgazdasági Kamara javaslatára Nyíregyháza város 1926-ban 29 hektár területen hozta létre a Homokkísérleti Gazdaságot, és felépítette a Téli Gazdasági Iskolát. Az intézmény alapításának célja a nyírségi homoktalajok hasznosításának kutatása, az elért eredmények bemutatása és a szakmai képzés volt.

A Homokkísérleti Gazdaságot 1948-ban államosították, majd 1955-ben a kutatások koncentrálása érdekében a különálló kisvárdai, gyulatanyai, nyíregyházi, nagykállói és újfehértói kutatóhelyek összevonásával megalakították a Nyírségi Mezõgazdasági Kísérleti Intézetet, amely feladatát mint tájintézet látta el. Tevékenységi körébe tartozott a homoktalajokon termeszthetõ szántóföldi növények, a rozs, burgonya, lucerna, csillagfürt, napraforgó nemesítése, fajtafenntartása, vetõmagszaporítása és ezen keresztül a növények agrotechnikájának kidolgozása.
Feladata volt továbbá a gyümölcsnemesítési és gyümölcstermesztési kísérletek beállítása, dohánytermesztési és dohányszárítási technológiák kidolgozása, a szervezõdõ nagyüzemi gazdaságok üzemviteli problémáinak elemzése, a növénytermesztés és állattenyésztés egyes munkafolyamatainak gépesítése a tájkörzetben.

Nyíregyházán az egykori Homokkísérleti Gazdaság területén 1961-65 között felépült az intézet központja. Az intézetnek akkor több mint 500 dolgozója és 757 hektár kísérleti területe volt. Az intézetet 1969-ben átszervezték, és létrehozták a nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézetet. Az átszervezés során az intézet feladata lecsökkent, részfeladat megoldó jelleget öltött, és az agrotechnikai kutatásokon túl a burgonya és napraforgó nemesítésére, termesztéstechnológiájának fejlesztésére korlátozódott. 1975-ben az intézetet a Vetõmagtermeltetõ és Értékesítõ Vállalat vette át, annak Kutató Központjaként tevékenykedett. Az átszervezést követõen feladatát ismét újrafogalmazták, tevékenységében fontos szerepet kapott a biológiai alapok biztosítása, a hüvelyes növények nemesítése.

A Földmûvelésügyi Miniszter 30.063/1/1992. számú határozatával a Nyíregyházi Kutató Központot a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez integrálta, és megbízta a homoktalajok komplex hasznosításának kutatásával, a tájkörzet kedvezõtlen ökológiai adottságai között biztonságosan termeszthetõ növényfajták nemesítésével.

 

A Debreceni Egyetem megalakulása után mint a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Központ továbbra is a tájkörzetben a mezõgazdaság és kutatás-fejlesztése érdekében tevékenykedik.

Ma a Kutató Központ összesen 623 ha földterületen és három telephelyen mûködik: Nyíregyházán, Kisvárdán és Nagykállóban. Feladata a tájkörzet kedvezõtlen ökológiai adottságai között biztonságosan termeszthetõ növényfajták nemesítése, termesztéstechnológiájuk kidolgozása, a homoktalajok komplex hasznosításának kutatása.


Kiemelt kutatási területek:

  • Tájba illõ növényfajok nemesítése, biológiai alapok biztosítása, növénybiotechnológiai kutatások.
  • Speciális, fajtákra adaptált termesztéstechnológia kidolgozása, Westsik-féle tartamkísérlet fenntartása, környezetkímélõ technológiák, ökológiai gazdálkodás kutatása.

Fõbb kutatási témaköreink az alábbiak:

  • A homoktalajok komplex hasznosításának kutatása, alternatív, környezetkímélõ termesztéstechnológiai eljárások kidolgozása.
  • A tájkörzet fejlesztése szempontjából fontos szántóföldi és kertészeti növények kórokozómentesítése, in vitro szaporításának kutatása, növénynemesítést segítõ módszerek alkalmazása és kidolgozása.
  • Homoktalajokon termeszthetõ étkezési és takarmány pillangós növények biológiai alapjainak és termesztéstechnológiájának fejlesztése.
  • A tájkörzet ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó kalászos és takarmánynövények biológiai alapjainak fejlesztése.
  • A tájkörzet fejlesztése szempontjából fontos burgonya és napraforgó növények biológiai alapjának biztosítása, termesztéstechnológiájuk fejlesztése a farmgazdaságok igényeinek figyelembevételével.

Kutatás-fejlesztési tevékenységünk ellátását hazai és kiterjedt nemzetközi kapcsolataink segítik.

A Kutató Központ tevékenyen részt vállal a termelõk továbbképzésében bemutatók szervezésével és szaktanácsadási feladatok ellátásával, részt vesz az egyetemi szakemberképzésben.
A szinte teljesen elfelejtett tájkutatás feltámasztásának egyik kézenfekvõ bázisa a Kutató Központ, ahol nemcsak a tájtermelés egyik vagy másik szegmensével foglalkozunk, hanem rendszerbe foglaljuk a biológiai alapokat, a technikát, technológiát, a piaci munkát, a költségeket, jövedelmet. Tehát ezek szerint a gyakorlatban valósítjuk meg a tájkutatás és tájtermelés komplex feladatát.

A Kutató Központ hézagpótló szerepet tölt be a tájkutatás révén a vidékfejlesztés agrárvonatkozásainak igényes megalapozásában és annak a térségi integrációs rendszerbe kapcsolódásában. Egy idõben szolgálja a gyakorlati oktatást és szaktanácsadást is.
A Kutató Központ sajátos innovációs szerepet tölt be azzal, hogy a kutatási eredményeket közvetlenül megismerteti a termelõkkel.


Cím:
Nyíregyháza
Westsik Vilmos u. 4-6.
4400
Magyarország


Telefon:
+36-42-594-301

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
barátposzáta madár

A tavasz dalnoka: 5 érdekes tény a barátposzátáról

A barátposzáta az egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb madárfaj, amely valaha létezett. Különleges képességeikkel, egyedi viselkedésükkel és ritkaságukkal kivívják az...

tuja mosás

Tavaszi tuja mosás: 5 fontos lépés a betegségek elkerüléséhez

A tavasz beköszöntével nem csupán a természet ébred új életre, hanem a kertészek is nekilátnak a kerti munkáknak. Ilyenkor kerül sor a növények, többek között a tuják...

kála ültetés tavasszal

Ültessünk kálát tavasszal, és gyönyörködjünk benne őszig!

A kála elegáns virágaival és üde színpompájával igazi dísze lehet kertünknek. A kertészek kedvence nemcsak látványos virágai miatt, de gondozása is viszonylag egyszerű....

gyümölcsfa elfagyása

Honnan tudhatom, ha elfagyott a gyümölcsfám?

Március vége felé járva hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a tavasz nem egyenlő a tél végleges befejeztével. A nappalok melegek és napsütésesek, de az éjszakák és a hajnalok...

Leander szaporítása dugványozással

Így szaporíthatod a leandert akár egyetlen ágról is

A leandert nagyon sok olvasónk szereti, és ezen én nem csodálkozom, hiszen nagyon szép, én magam is nagyon szeretem, még ha már kertjében is látom, mindig megcsodálom. Épp egy...

Levendula napsütésben

Ezzel a trükkel a levendulád jobban fog illatozni, mint valaha

A levendula a mediterrán vidékek ikonikus növénye, melyet nemcsak gyönyörű lila virágairól, de bódító illatáról is ismerünk. Akár a kertben díszeleg, akár szárítva...

Tényleg nem érdemes nyuszit venni húsvétra?

Ezért nem érdemes nyuszit venni húsvétra a gyerekeknek

Bár egy húsvéti nyuszi aranyos és vonzó ajándék lehet gyerekeknek, fontos megfontolni néhány szempontot, mielőtt döntést hoznál. Most csupán néhány okot mutatunk, amiért...

olasz húsvéti kalács

Készítsd el az olaszok húsvéti kalácsát, a colombat!

A húsvét a megújulás, a tavasz és a család ünnepe. Ilyenkor a finom falatok sem hiányozhatnak az asztalról. Miért ne próbálnánk ki idén az olaszok húsvéti specialitását, a...

Spenótos-tojásos pite recept húsvétra

Húsvétra is tökéletes: Spenótos-tojásos pite RECEPT

Ha valami igazán húsvéti és egyben különleges tojásos ételt szeretnél, akkor ajánlom a spenótos-tojásos pite receptjét. Ez az étel elegánsan mutat az ünnepi asztalon, és a...

parlagfű irtása

5 millió Forintos bírságot is kaphat, aki nem írtja ki a parlagfüvet 2024-ben

A parlagfű nem csupán kellemetlen allergiás tüneteket okoz, de komoly anyagi következményekkel is járhat a tulajdonosok számára, akik nem gondoskodnak a növény irtásáról....

Megújul a Budai Arborétum

Közösségi összefogással újul meg a Budai Arborétum

Az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében megkezdődött az az önkéntességen alapuló felújítási program, amelynek célja a MATE budai kampuszának otthont adó...

korai tavaszi kerti munka

5 tipp a kora tavaszi vetések sikeréhez

A tavasz beköszönte a kertészek számára a vetés szezonját jelenti. A korai vetések kihasználják a hűvösebb időjárást és a nedves talajt, ami elősegíti a magok...