a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet módosításáról

A 2005. évi CXXXII. törvénnyel módosított, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) végrehajtását szolgáló 106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A költségvetési szerv rendelkezése alatt álló lakás, a költségvetési szervvel köztisztviselõi, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban, valamint más címen foglalkoztatási jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszonyban) álló személy részére adható bérbe, ha a munkahelyével azonos településen, maga vagy házastársa és velük együtt élõ kiskorú gyermeke (vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, nevelt gyermek, a továbbiakban együtt: gyermek) önálló lakással nem rendelkezik."
2. § Az R. 3. §-a a következõ (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a bérlõt, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek pedig a bérbeadót terhelik. Az épület felújítása, illetõleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzésérõl a bérbeadó köteles gondoskodni.
(4) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerzõdés fennállása alatt a bérlõ köteles életvitelszerûen a lakásban lakni. Ezen feltételt a szerzõdésnek is tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlõ a lakásból történõ két hónapot meghaladó távollétét és annak idõtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlõ által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történõ - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerzõdést abban az esetben sem, ha a bérlõ a bejelentést menthetõ okból mulasztotta el, és a változásról, valamint a mulasztás okáról a bérbeadót annak felhívására 8 napon belül írásban tájékoztatja.
(5) A bérbeadó a rendeltetésszerû használatot, valamint a szerzõdésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerzõdésben meghatározottak szerint évente több alkalommal - a bérlõ szükségtelen háborítása nélkül - ellenõrzi. A bérlõ arra alkalmas idõben a lakásba történõ bejutást biztosítani, és az ellenõrzést tûrni köteles; ez a rendelkezés megfelelõen irányadó a rendkívüli káresemény, illetõleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.
(6) Ha a lakásban, lakberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlõ vagy vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlõtõl a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti."
3. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A bérlõ a lakásba - a költségvetési szerv bérlõkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakást kivéve - más személyt, a kiskorú gyermekén, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekén kívül csak a bérbeadó elõzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be."
4. § Az R. 7. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Ha a szerzõdés megkötésekor a lakás szolgálati, illetõleg olyan bérlakásnak minõsült, amelyre a szerzõdést határozott idõre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték, a lakással rendelkezõ szervnek az Lt.-ben elõírtaknak megfelelõ cserelakást kell felajánlania
a) annak a bérlõnek, akinek a szerzõdése - az Lt. hatálybalépését megelõzõen vagy azt követõen - nem neki felróható okból szûnt, illetõleg szûnik meg, továbbá
b) a lakás bérlõjének halálakor a vele együtt lakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülõje részére."
5. § Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A lakbér mértékét a lakás alapvetõ jellemzõi, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minõsége, a településen, illetõleg a lakóépületen belüli fekvése, a lakóépület állapota, valamint az Lt. 10. §-a rendelkezéseinek megfelelõen a melléklet I/1. pontja alapján kell meghatározni."
6. § Az R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A jogcím nélküli használat kezdetétõl számított két hónap elteltével - ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt - a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszeresére, újabb három hónap elteltével a háromszorosára növekszik."
7. § (1) Az R. 14. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Az elidegeníthetõ lakásra elõvásárlási jog illeti meg:
a) a bérlõt,
b) a bérlõtársakat (egyenlõ arányban),
c) a társbérlõt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes-ágbeli rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.
(2) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni."
(2) Az R. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Annak a bérlõnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elõvásárlási jogával nem él, a szerzõdésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlõ írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni."
8. § Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti elõvásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár az Lt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdései figyelembevételével megállapított, üres és beköltözhetõ lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének hetvenöt százaléka."
9. § (1) Az R. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti elõvásárlásra jogosult vásárolja meg, a szerzõdés megkötésekor a vételár húsz százalékát egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételár megfizetésére a jogosultat - kérelmére - havonkénti egyenlõ összegû, tizenöt évi részletfizetési kedvezmény illeti meg."
(2) Az R. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Ha a vevõ az adásvételi szerzõdés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után huszonöt százalék árengedmény illeti meg. Az árengedménnyel történõ elidegenítés esetén a költségvetési szerv javára az engedmény megadásától számított öt évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni."
10. § Az R. mellékletének I. 1. pontja helyébe az e rendelet melléklete lép.
11. § E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az R. 10. § (2) bekezdése.
Melléklet a 38/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

"1. A fizetendõ lakbér alapját a lakás hasznos alapterülete és komfortfokozata figyelembevételével kell kiszámítani:
a) összkomfortos lakás esetén 180 Ft/m2,
b) komfortos lakás esetén 150 Ft/m2,
c) félkomfortos lakás esetén 100 Ft/m2,
d) komfort nélküli lakás esetén 80 Ft/m2."