.../2006. (...) FVM rendelet nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól
Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható!
A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2006. december 28.
dr. Mikó Zoltán
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 12. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
E rendelet alkalmazásában:
a) téli fagykár: az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék termőföldön a hőmérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak;
b) tavaszi fagykár: a szőlő- és a gyümölcs ültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termőföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak;
c) árvízkár: a vetett növények kipusztulását okozó kártétel, amelynek során a természetes vagy mesterséges vízfolyások, valamint tavak (víztárolók) fővédvonalai felett vagy annak átszakadása miatt medréből kilépő vizek a termőföldet elárasztják és a vetett növények kipusztulását eredményezik;
d) belvízkár: az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállás ából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása) meghaladja az ötven százalékot;
e) aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz időjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hőmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet;
f) aszálykár: az a kártétel, amely az aszály következtében a növényi kultúrákban keletkezett;
g) elemikár-mentes év: az az év, amelyben a Krt. 3. § (1) bekezdése szerinti szerződő a földadóról szóló 1991. LXXIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint kárbejelentést nem tett.
2. §
(1) A kárenyhítő juttatással kapcsolatos szerződéskötéssel, nyilvántartással, a kárenyhítési igények befogadásával, a be- és kifizetések pénz ügyi lebonyolításával, valamint a kifizetési terv összeállításával kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdaság i és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), mint a Krt. 1. § (2) bekezdése alapján kijelölt szervezet látja el.
(2) Az elemi károk bejelentésével összefüggő ügyintézést, a kapcsolódó dokumentumok befogadását, a benyújtott kárenyhítési igények mértékének ellenőrzését, a kárenyhítési igényeket tartalmazó kérelmek záradékolását a Krt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakigazgatási szervként a Mezőgazdaság i Szakigazgatási Hivatal termőföld fekvése szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: szakigazgatási hivatal) végzi.
3. §
(1) A tárgyévi hozamértéket a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termékmennyiség alapul vételével a miniszter által statisztikai adatok alapján közleményben meghatározott piaci áron kell figyelembe venni.
(2) A referencia hozamértéket az előző három elemikár-mentes év átlagtermése alapján a miniszter által az adott évekre közzétett, piaci árakból számított átlagár figyelembevételével kell kiszámítani.
(3) Azon esetekben, amikor a referencia hozamérték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a termelő adott termékből nem rendelkezik három elemikár-mentes év adataival, a szükséges információk beszerzése céljából a szakigazgatási hivatalhoz kell fordulnia, amely az illetékességi körébe tartozó termőföld-területek termésátlaga alapján a bázisadatokat (regionális adat) a rendelkezésére bocsátja. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamértékek alapjául (3. számú melléklet D és F oszlop adatai).
(4) A termelőnek a referencia hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési bázisadatokat tartalmazó - a szakigazgatási hivatal által hitelesített - 2. számú melléklet szerinti nyilvántartásait legalább öt évig meg kell őriznie.
4. §
(1) A szerződéskötéshez szükséges nyomtatványt e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A 6. számú mellékletben foglalt feltételektől a szerződő felek nem térhetnek el.
(2) Az MVH a szerződés megkötését nem tagadhatja meg, ha a szerződő
a) nyilatkozik, hogy a Magyar Köztársaság területén termőföldet használ, és a földhasználatot a földhivatal nak bejelentette, valamint
b) rendelkezik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, vagy a nemzeti agrártámogatás i rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartási számmal, vagy annak kiadását a szerződéskötéssel egyidejűleg kérelmezi.
(3) A szerződőnek a szerződés megkötésével egyidejűleg nyilatkoznia kell - e rendelet 5. számú mellékletének kitöltésével és a szerződéshez csatolásával - az általa irányított vállalkozás (gazdaság ) minősítéséről.
(4) Az MVH a tárgyévre vonatkozóan megkötött szerződések egy példányát írásban, valamint a szerződésállomány adatait elektronikus adathordozón a tárgyév február 15-éig eljuttatja a szakigazgatási hivatalnak. A 2007. évre vonatkozó adatállomány átadásának határideje 2007. március 31.
5. §
(1) Amennyiben a tárgyév folyamán a földhasználó által művelt termőföld területének nagysága - adás-vétel, használatbavétel, használatbaadás, vagy haszonbérlet következtében - változik, úgy a kárenyhítésre való jogosultság csak azon esetben áll fent továbbra is, ha a szerződő felek a már megkötött szerződést az új használati viszonyoknak megfelelően módosítják. A termőföld területének növekedése esetén azonban a földhasználó csak azon esetben jogosult a növekmény vonatkozásában is kárenyhítésre, ha arra a tárgyév január 1-jétől folyamatosan, az előző földhasználó által megkötött kárenyhítési szerződés érvényben volt és a Krt. 7. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség a Krt. 7. § (2) bekezdése szerinti határidőre teljesítésre került.
(2) Az MVH a szerződés-módosítások egy példányát írásban, valamint adatállományát elektronikus adathordozón minden hónap utolsó munkanapján eljuttatja a szakigazgatási hivatalhoz.
6. §
(1) A szerződő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett árvíz-, belvíz-, és fagykárt, annak becsült nagyságát (az elemi kárral érintett termőföld területe, a terméskiesés becsült mértéke) a káresemény bekövetkezésétől számított tíz napon belül e rendelet 1. számú melléklete szerint köteles bejelenteni a szakigazgatási hivatalnak. A bejelentéshez a termelőnek csatolnia kell:
a) árvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság igazolását az árvíz bekövetkezésének helyéről és időpontjáról,
b) belvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, vagy a vízgazdálkodási társulat igazolását a belvíz fennállás ának helyéről és idejéről,
c) amennyiben a szerződött termőföldre rendelkezik biztosítási szerződéssel, úgy a biztosítóval a tárgyévre elemi károkra megkötött biztosítási szerződésről készített kimutatást a 4. számú melléklet szerinti bejelentő lapon.
(2) Fagykár esetén az érintett növénykultúrák károsodását - helyszíni szemlét követően - a szakigazgatási hivatal jegyzőkönyvvel igazolja és dokumentálja.
(3) Amennyiben a szerződő az (1) bekezdés a), b), pontja szerinti igazolást olyan időpontban kapja kézhez, hogy az (1) bekezdésben meghatározott határidőt teljesíteni nem tudja, az igazolást a kézhezvételt követően pótlólag haladéktalanul, de legkésőbb a kárenyhítő juttatás iránti igényének benyújtásával egyidejűleg meg kell küldenie a szakigazgatási hivatalhoz.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a szerződő kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénye érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
(5) A szakigazgatási hivatal a bejelentett elemi kár tényéről és annak mértékéről a rendelkezésére álló lehetőségek - és a csatolt dokumentumok - alapján meggyőződik és a bejelentéssel kapcsolatos adatokat nyilvántartásba veszi.
7. §
(1) A szerződő a kárenyhítő juttatás iránti igényét e rendelet 2., 2/A. és a 3. számú mellékletei szerinti nyomtatvány felhasználásával számítja ki és azt egy példányban legkésőbb a tárgyév október 15-éig a szakigazgatási hivatalhoz személyesen vagy postai úton nyújthatja be.
(2) A szakigazgatási hivatal a kárenyhítő juttatás iránti igény jogosságát, számított összegét ellenőrzi, adatbázisában rögzíti, a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon záradékolással igazolja, és azt legkésőbb a tárgyév november 1. napjáig a szerződő részére visszaküldi. A szerződőnek a kárenyhítő juttatás iránti, a szakigazgatási hivatal által záradékolt igényét az MVH-hoz legkésőbb a tárgyév november 10-éig kell benyújtania. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.
(3) A postai úton történő benyújtás, illetve küldés esetén a benyújtás időpontjának a feladás dátumát kell tekinteni.
8. §
(1) A miniszter az aszályt meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vonatkozóan közleményben vis maiornak nyilvánítja, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium ) honlapján, valamint egy országos napilapban tesz közzé.
(2) Az aszály által okozott kár esetében a szerződő a kárenyhítő juttatás iránti igényét a 6. § (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentés nélkül benyújthatja a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
9. §
(1) Az MVH adatbázisában rögzíti a kárenyhítési juttatásokra vonatkozóan megkötött szerződéseket, az éves befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint a hozzá a tárgyév november 10-éig beérkezett kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmeket.
(2) Az MVH az (1) bekezdés szerinti adatok összevetése után a kárenyhítési igényeket összegzi és kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyév december 10-éig a miniszterhez jóváhagyásra megküld.
(3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell különösen
a) a szerződőknél elemi csapás miatt bekövetkezett hozamkiesés szakigazgatási szerv által ellenőrzött összegét,
b) a szerződőknél az elemi károk után a biztosítók által megállapított kártérítés összegét,
c) a szerződők által igényelt kárenyhítési juttatás szakigazgatási hivatal által ellenőrzött és szükség szerint a Krt. 9. §-ának (2) bekezdése szerint módosított összegét,
d) az MVH által vezetett Kárenyhítési lebonyolítási számlára a szerződők által befizetett összeget, valamint az ennek kiegészítéséhez a Krt. 8. § (1) bekezdése szerint igénybe vehető költségvetési támogatás összegét,
e) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és az ennek alapján javasolt arányos támogatás csökkentés mértékét,
f) a szerződők részére kifizetni javasolt kárenyhítő támogatás összegét, a kifizetéssel érintett termelők számát és azok működési forma szerinti megoszlását.
(4) A Kárenyhítési lebonyolítási számla számát az MVH a kárenyhítési szerződés megkötésekor közli a szerződővel.
(5) Az MVH a szerződők által befizetett összeget a (3) bekezdés d) pontja szerinti lebonyolítási számláról a tárgyév utolsó banki munkanapján átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005. számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára.
10. §
(1) A miniszter a 9. §-ban foglaltak szerint összeállított és előterjesztett kifizetési tervet a Krt. 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt határidőig elfogadja és az európai bizottsági notifikációs eljárásban történő jóváhagyást követő tíz napon belül rendelkezik a - 9. § (3) bekezdés f) pontja szerinti - kárenyhítő juttatás MVH részére történő átutalásáról.
(2) Az MVH az átutalástól számított tíz napon belül levélben értesíti a szerződőt a kárenyhítési igénye mértékének kielégítéséről és teljesíti a kifizetéseket.
(3) A kárenyhítési szerződés rendelkezéseinek a szerződő által történő megsértése, valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybevett kárenyhítő juttatás tényét a szakigazgatási hivatal állapítja meg és írásban felszólítja a szerződőt a jogosulatlanul igénybevett kárenyhítő juttatás visszafizetésére. A szerződőnek a jogosulatlanul igénybevett kárenyhítő juttatást a 9 §. (3) bekezdés d) pontja szerinti számlára kell visszafizetnie.
11. §
(1) A 7. § (1) bekezdés szerint a szakigazgatási hivatalhoz történő benyújtást követően ismertté vált elemi kár bejelentésére a Krt. 5. §-ában meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni. Az ezen káreseményekre vonatkozó, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott mellékletek szerint kiszámított, és a szakigazgatási hivatal által záradékolt kárenyhítő juttatás iránti igényt legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-éig lehet benyújtani az MVH-hoz.
(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott kárenyhítési igényeket az MVH rögzíti és a kifizetésre kerülő kárenyhítési összeget, valamint az érintett termelők számát tartalmazó kifizetési javaslatát legkésőbb a tárgyévet követő év február 15-éig a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti.
(3) Az MVH a jóváhagyást követő nyolc napon belül fizeti ki a kárenyhítési összegeket.
12. §
E rendelet a kihirdetés ét követő harmadik napon lép hatályba.
|
